Szerző: performia | jún 30, 2017 | Archivum
“Lakva ismerszik meg az ember.”
“A puding próbája az evés.”
Ez a két közmondás igaz ugyan, de a személyzetfelvételre alkalmazva nagyon drága mulatság!
Sok vezetőtől hallom: “Felveszem, aki jön. Ha meg tudom tartani, akkor jó, ha nem, akkor majd kirúgom.” Nem válogatnak, mert úgy érzik, felesleges, vagy mert nincs annyi jelölt, akiből lehetne válogatni.
Mennyibe kerül neked az, ha élesben teszteled az embereket a cégben?
Mennyibe kerül, ha kísérleti terepet tartasz a cégben? Fizetett munkavállalóként tesztelni az új kollégát, ha csak minimálbért nézünk, havi 150 ezer Ft körül van. És ez még csak a fizetés. Mivel nincs szempontrendszer ahhoz, hogy minek kéne megfelelni a jelöltnek, ezért egy hónap alatt ki sem derül, hogy jó-e. Tanítgatjuk, csiszolgatjuk a 3 hónap próbaidő során, hátha lesz belőle valami.
Az összes többi költséget még nem is számoltuk: ezzel az emberrel valakinek foglalkozni kell a saját munkáján felül. Idő és energia. Ami egy cégben pénz. Minél magasabban képzett embert veszel fel, annál több időt és pénzt igényel a megkeresése és a beilleszkedése.
És persze a toborzás, kiválasztás szintén rengeteg idő és pénz, hiszen csak egy hónapnyi Profession hirdetés a 100 ezer Ft közelíti, és a legtöbb cég nem talál jó jelöltet egy hónap alatt egyetlen hirdetéssel…
Ha mindezt a költséget összeadjuk, akkor nagyon könnyen kijön egy hétjegyű szám. Érdemes legalább egyszer kiszámolni, amikor egy próbaidős embert elküldünk. Akkor látjuk, hogy mennyibe kerül valójában a toborzás.
A hangulatromboló hatás
Aztán a pénzben nem kifejezhető károkról még nem is beszéltünk. A csalódottság, a bizonytalanság, a demotiváló hatás a vezetőnek és a többi munkatársnak mind velejárója egy új kolléga felvételének és távozásának.
Ha mindezt meg lehetne spórolni, akkor a megérné? Ha lenne egy időgépünk, hogy lássuk, hogy az az ember hogy fog viselkedni pár hónap múlva, akkor kérnénk?
Persze, hiszen ki szeret a saját hibájából, vért izzadva okulni?
Megpróbáljuk bevetni a trükköket, hátha
De még csak nem is tanulunk a saját hibánkból, hanem újra és újra elkövetjük őket. Biztos, ami biztos!
Az ügyfeleim elmesélik, hogy milyen trükköket olvastak az interneten az állásinterjú tartásához a jelölt “letesztelésére”.
Az emberismeret és az emberi kommunkáció terén van 20 évnyi képzettségem. Mégsem merném azt állítani, hogy akár egy másfél órás interjú elég hozzá, hogy azt lássam előre, hogy fog dolgozni az az ember. Trükkök ide vagy oda.
Olyan ez, mint az autószerelés volt régen, amikor elvittük a Béla bácsihoz az autót. Tessék beülni a volán mögé, most gázt adni, most üresbe tenni, most megint gáz. Felnyitotta a motorháztetőt, és vizslatta, amit látott. Megvolt a diagnózis, megszerelte az autót. Ilyen módszerekkel szeretnénk most felvenni embert. Pedig ma már a profi autószerelés sokkal pontosabban megy: beviszed a kocsit, rákapcsolják a számítógépre, és pár perc után megmondja, melyik alkatrésszel van a probléma. Azt az egyet kicserélik, és kész. Miért akarnánk még mindig fül- és kézrátétellel gyógyítgatni a mai modern autókat?
Felvételiztettünk egy jelöltet. Fantasztikus képességei vannak, viszont nem jó a PR-ja, nem tudja megmutatni magát és a tudását. Nagyon örült a felvételi folyamatunknak, mert azt gondolta, hogy referenciák és tesztek kitöltésével végre számára is van remény, hogy megmutassa, mit tud. Aki jól el tudja adni magát, azt könnyen felveszik. Pedig nem mindig az fog szorgalmasan és hatékonyan dolgozni nekünk hosszú éveken át.
Edzőteremben az edzőm mutatott egy srácot, ahogy szenvedett egy nagy súly alatt. Nagyon szépen kidolgozott izmai voltak, de vicces fejeket vágott az erőkifejtéshez. Felvették edzőnek, és azt mondja róla a főnöke: “Nem termel semmit, viszont bármikor, amikor leszúrom, jön a kifogásokkal. Eladta nekem magát, pedig nem tesz le semmi eredményt az asztalra. Van olyan edző, aki 600 ezret keres egy hónapban, ez a srác még 100-at sem, és így a teremnek sem hoz semmit.”
Hogyan lehet elkerülni a nagydumást, és hogy lehet megtalálni a brilliánst, aki nem annyira reklámozza magát, viszont termel?
Egy darab állásinterjúval nem lehet. De még egy-két ügyes állásinterjú trükkel sem. Ezért kell profi eszközöket alkalmazni.
Bármilyen jól kifejlesztheted az interjútechnikádat, a finomságokat nem fogod észrevenni. Ezért kell a “jelöltre csatlakoztatható számítógép”, ami kiadja neked a korrekt, megbízható eredményt.
Ma ezt tesztek nélkül ezt nem lehet megcsinálni. Még mi, személyzetfelvételi specialisták sem tudjuk.
A megérzés segít?
Sok vezető büszke a megérzésére. A megérzés is nagyon fontos, és figyelni kell rá. De az még mindig nem konkrét információ, mert nem elég részletes. Ráadásul néha csalódhatunk is benne.
Emellett nem csak az a lényeg, hogy egy jelölt jó-e vagy sem, hanem az adott munkakörre alkalmas-e hosszú távon. Több szempont is kell a döntéshez, mint egy igen-nem, jó-rossz.
Honnan tudom, melyik teszt profi?
Ha már a puding próbája is az evés, ki kell próbálni a teszteket is. Hogy a legegyszerűbb? Magadon! Hiszen Te tudod magadról a legjobban, hogy igazat mond-e a teszt.
Én mindig megkérdem a tesztkiértékelésnél az embert, hogy “Na, és magadra ismertél?”
De most abbahagyom, jövő héten elmesélem részletesebben, milyen élmény egy tesztkiértékelés.
Addig is azt tanácsolom, ne a cégedben kísérletezz a jelöltekkel, hanem még mielőtt beengednéd őket. Sokkal költséghatékonyabb lesz.
Nemes-Nagy Szilvia
Személyzeti és vezetési szakértő
Építsd fel a csapatod!
Szerző: performia | jún 25, 2017 | Archivum
Tegnap teljes kétségbeesésben hívott fel egy ügyfelem. Nagyértékű gépeket forgalmaz, és nehézsége, hogy a mérnök értékesítők betanítása elképesztően hosszú idő, 1-1,5 év, mire magától tud dolgozni egy ember. Már úgy érzi, mintha a versenytársai szórakoznának vele, mert mire kinevel egy embert, elcsábítják őket. A munkatársak elvándorlása után jön a feladat: személyzetfelvétel. Lefuttatott egy hirdetést, amire csak 40 jelentkezője volt, és egy alkalmas embert sem talált köztük.
Melyik a nagyobb kihívás, új embert felvenni, vagy megtartani a meglévőket? Melyikbe tegyünk nagyobb energiát?
Sziklagörgető vezetői életforma
Mint Sziszüphosz, aki a kősziklát óriási erővel felgörgeti a dombra csak azért, hogy visszaguruljon -így látják magukat a vezetők is, amikor munkatársakat keresnek.
Én azt látom, hogy több értelme van nagyobb energiát tenni a meglévő munkatársak megtartásába. Persze tudni kell, hogy a cégvezetők nem is egy, hanem több követ görgetnek egész nap, ezért nincs idejük az embereikről gondoskodni.
Pedig igaz hogy: “Az emberek céget választanak, de vezetőt hagynak ott.”
Ez az interneten terjedő idézet praktikus megfigyelés eredménye. Látszik belőle, hogy a főnök, a vezető az, aki tehet érte, hogy a cégnél maradjanak az emberei.
Múlt heti cikkünkben beszéltünk arról, hogy ha elmegy a munkatárs, akkor legalább tanuljunk belőle. Ha egy vezető képes elviselni a kritikát, és le tudja hámozni az érzelmeket róluk, akkor talál olyan megállapításokat, amik segítenek a cég fejlesztésében.
De ez az eső után köpönyeg. Ami még értékesebb: visszajelzés attól a munkatárstól, aki itt van nálunk és szorgalmasan teszi a dolgát.
Hogyan kérjünk visszajelzést a munkatársaktól?
Először is, olyan viszonyt kell kialakítani, hogy az embereink hajlandók legyenek visszajelzést adni. Ha rosszul reagáljuk le a kritikát, ha csak utasításokat adunk a munkatársaknak, akkor elfojtjuk a kommunikációt és a kreativitást is.
Első lépés: megteremteni a környezetet, a hangulatot, ahol az emberek bátran adnak javaslatot, és el tudják mondani a félelmeiket és aggodalmaikat is.
Te legyél a bizalmasuk
Neveljük őket arra, hogy ezt nekünk mondják el. Már csak azért is, mert ha nincs meg ez a lehetőségük, attól még ezek a gondolatok és érzések kikívánkoznak belőlük, és valakivel meg fogják beszélni. Például a munkatársakkal, a barátokkal vagy a párjukkal. Egyik sem a helyes célközönség, mert egyikük sem tudja megoldani a problémát. A vezető tudna segíteni!
Ha nem mondják el Neked a gondolataikat a munkatársak, elindul egy rossz hangulat a cégben, ami még több rossz hangulatot generál, mert ez fertőzéssel terjed a többi kollégára is. Pedig meglehet, hogy az egész egy apró félreértésből indult ki, amit két perces beszélgetéssel ki lehetett volna simítani, ha kommunikáciban vagyunk egymással. Ami fontos: megszerezzük az információt, amire szükségünk van. Mindegy, hogy milyen szörnyű dolog derül ki, mert akkor már tudunk vele mit kezdeni.
Ez a kulcs a munkatársak megtartásához: az emberek mernek-e visszajelzést adni és mi ezt hogyan fogadjuk.
Ha kikérjük magunknak a kritikát, megsértődünk, belefolytjuk a szót a kollégába, vagy nem is válaszolunk, akkor megszüntetjük a kétirányú kommunikációt és nem fogjuk tudni, mi történik a cégünkben.
Gyakran hallom a felháborodott ügyfelektől: “Nincs nekem időm arra, hogy az orrukat meg a popsijukat törölgessem! Ez egy cég, nem a Meggyötört lelkű munkatársak lélekápoló szolgálata! Most komolyan azzal kéne foglalkoznom, hogy a Marika meg a Sárika összeveszett a körömlakkozáson?”
Elegük van ebből, pedig tudják, hogy kéne időt szakítani rá.
Nincs más út
Mindezzel együtt, hogy ez nyűg, nagyon javaslom a cégvezetőknek, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg, hogy beszéljenek a munkatársakkal. Amikor összefutunk a folyósón, vagy ebéd közben, kérdezzük meg, mi a helyzet. Én például dél körül vadászom a kollégákat, hogy együtt együnk, mint egy nagy család, mert imádjuk. Reggel egy kis forgalmi dugó van a konyhában, mindenki készíti a kajáját, fő a kávé, és megy a locsi-fecsi. Imádom! És azonnal ki lehet szűrni, ha valakivel probléma van. Amikor ezt meglátom, mindig kerítek rá lehetőséget, hogy négyszemközt is beszéljek vele. Lehet, hogy a cégben történt valami, lehet, hogy három napja fáj a feje. Tudjuk meg!
Ezt csak úgy lehet megtenni, ha lemegyünk az elefántcsonttoronyból, kijövünk az irodából.
Egy eszköz a visszajelzések megszerzéséhez
Én is ilyen elfoglalt vezető vagyok, aki az irodájában tölti a legtöbb időt. Nagyon kiszúrtam magammal, hogy kevesebbet látom a munkatársakat, mint szeretném.
Ezért kitaláltuk Marcsival, hogy havonta egyszer csinálunk munkatársi értékelést. Van hozzá egy Munkatársi kérdőívünk, írásban és szóban elvégezhető verzióban.
Mi az a Munkatársi kérdőív? Legalább évente egyszer, de még jobb félévente egy baráti légkörű beszélgetésen néhány dolgot megkérdezni a munkatársaktól, ezek szerepelnek a kérdőíven. A legjobb, ha ezt a a közvetlen felettes végzi el, aki valóban vezető, nem csak a névjegykártyán.
A munkatársaknak tudniuk kell, hogy az ő javaslataik alapján lesz jobb és gördülékenyebb a munka. Én mindig elmondom a kollégáknak, hogy nem vagyunk tökéletesek, tudom, hogy mennyi elképzelést akarunk még megvalósítani, de az biztos, hogy az eddigi szervezettségünk egy csapat munkája. Számítok a munkatársak segítségére, mert egyedül nem tudok mindent kijavítani, megcsinálni.
Mit kérdezz, hogy hasznos visszajelzéseket kapj?
Kérdezz rá arra, hogy alapvetően hogy érzi magát az ember, milyen hangulatot érzékel a cégben? Miért? Mert az egyik legfontosabb tényező, amikor valaki elmegy, hogy nem érzi magát jól, nem jó a hangulat a cégben. Ezért ezt folyton figyelni kell, és megelőzni a rossz hangulat kialakulását.
- Tudjuk-e, hogy ő mennyire érzi magát értékesnek, hasznosnak? Mennyire szereti a tevékenységet, amit csinál?
- Mennyire van tisztában vele, hogy amit csinál, az miért fontos?
- Van-e olyan tevékenység. munkakör a cégben, amit szívesen csinálna?
- Szüksége van-e bármi eszközre, segítségre a munkájához? Mivel lehetne fejleszteni a területét?
- Van-e bárki vagy bármilyen terület, ahol nehézkes az együttműködés?
Keresd azokat a pontokat, ahol kicsit érdemes mélyebbre ásni az okokig. Azokat már lehet kezelni.
Kérdezd az embereidet a személyes céljukról, a cégen belül és a magánéletben. Ezek változhatnak, ezért érdemes átbeszélni újra. Többször készítettünk már tervet egy munkatárssal, hogy hogyan lesz nyelvvizsgája, kisbabája, vagy hogy lesznek jobbak a gyereke jegyei az iskolában. Bármiben lehet segíteni. Ami feljön ezen a beszélgetésen, arra később vissza kell kérdezni.
Így kapsz őszinte válaszokat
Csak nyugtázd, ne értékeld a munkatárs visszajelzéseit. Még ha nyilvánvaló vadbaromságot mondana, akkor se kritizáld. Ha valamit meg kell beszélni, akkor úgy tedd meg, hogy először minden kérdést felteszel, megköszönöd a válaszaid, és csak utána kezdj bele a témába.
Így lehet látni konfliktusokat, rejtett problémákat, és így lehet bevonni a munkatársakat a cég fejlesztésébe.
Hogyan látod egyszerre az összes munkatárs teljesítményét?
Készítettünk egy Munkatársi értékelőlapot is arra a célra, hogy a közvetlen felettes tudjon értékelni egy munkatársat. Ha van egy csoportvezető, brigádvezető, műszakvezető, akkor ő tölt ki a munkatársakról. Ez azért született, hogy minél pontosabban lássuk a munkatársakat.
A munkatársak is azt mondják, hogy szeretnének visszajelzéseket kapni. A jó emberek akarnak fejlődni, nem csak a cégtől várják el, hogy egyre jobb legyen.
A kiértékelő lapon vannak szempontok a munkatárs értékeléséhez, pl. hatékonyság, jó modor.
Ezt lehet számszerűen értékelni, mert így hónapról-hónapra láthatjuk a fejlődést, és lehet szövegesen is, hogy alaposabban megértsük, hol tart a munkatárs.
Amikor a közvetlen felettes leírta, amit a munkatársról gondol, szóban is kiértékeli a munkatársnak a saját teljesítményét. Természetesen nem ráolvassuk a fejére a hibáit, hanem mindig tanácsot adunk, hogy hogyan tudna fejlődni. És ez egy remek alkalom a dicséretre is, elismerhetjük, hogy milyen precízen, szépen végzi a napi feladatait.
Minél gyakoribb ez a kiértékelés, annál gyorsabban tudunk beavatkozni. Új munkatársnál hetente meg szoktuk ezt csinálni, hiszen 3 hónap alatt el kell dönteni, hogy marad vagy sem.
A jó hangulat megteremtése a cégben
Ha van lehetőség két irányban visszajelzéseket adni és kapni, akkor valódi és őszinte kommunikáció jön létre. Ezzel pedig sokkal gyorsabban tudjuk javítani a dolgainkat. Ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz az embereink, és jól érzik magukat.
A homályos “jó a hangulat, rossz a hangulat” megfogalmazás ezekkel a konkrét tevékenységekkel kontrollálható.
Csináljuk és kérjük rendszeresen a visszajelzéseket, hogy ne a kilépő interjún kelljen megtudni, mi volt a válóok.
Ha szeretnéd megkapni a Munkatársi kérdőívet és a Munkatársi értékelőlapot, akkor írj egy üzenetet az info@performia.hu-ra, a tárgysorban pedig ez szerepeljen: Munkatárs értékelés.
Nemes-Nagy Szilvia
Személyzeti és vezetési szakértő
Építsd fel a csapatod!
Szerző: performia | jún 17, 2017 | Archivum
A tegnapi előadáson mondták a résztvevők, hogy ők már akkor is elégedettek lennének, ha jobbak tudnának lenni a munkatársak megtartásában. Egy IT-s cégvezető mesélte, hogy a multik tényleg nem riadnak vissza semmilyen eszköztől, hogy elcsábítsák a szakembereiket. Erre a problémára szeretett volna választ kapni: hogyan tartsuk meg a jó embereinket?
Fájdalmas a szakítás
Tudjuk, hogy ma sokkal gyakrabban váltanak állást a munkavállalók, mint régebben. Egyrészt, mert már nem szokás az első állásból nyugdíjba menni, másrészt mert bőven van rá lehetőségük, hiszen sok állást kínálnak nekik.
Mégis, ha elmegy egy munkatárs, amikor mi még nem akarnánk megválni tőle, az veszteség. Lelkileg megviseli a vezetőt, megingatja az önbizalmát, a cégébe vetett hitét. Lehet, hogy nem vagyunk elég jók?
A nagymamám mondta mindig: “Kislányom, ha egy férfi menni akar, hadd menjen!” Az ilyen egyszerű bölcsességeit nagyon szerettem. Ezt mondhatjuk most is, ha elmegy egy alkalmazott, de azért a szívünk mélyén ott van a sértődöttség, a kudarcélmény. És persze anyagi veszteség is ér minket, amikor elmegy egy emberünk, még akkor is, ha van elég felmondási ideje.
Miért kell a munkaerőhiány idején különösen odafigyelni idején a munkatársak megtartására?
Kisebb probléma lenne az új munkatársak megtalálása, ha nem kellene még a meglévő munkatársak elvándorlásától is tartani. Megtartani az embereinket épp akkora kihívás, mint újakat találni.
Korábban már írtunk arról itt és itt, hogy mi a fontos a kollégáknak, hogy mi jelent megtartó erőt.
Most egy olyan eszközt szeretnék adni, amiről a legtöbb vezető és személyzeti vezető talán hallott már, de valószínűleg nem alkalmazza. Ez az exit interjú, magyarul kilépő interjú.
Mielőtt rátérünk, ugorjunk gondolatban egy másik interjúhoz, amit senki nem felejt ki, az állásinterjúhoz.
A jelöltektől mi mindig megkérdezzük, hogy miért vált munkahelyet, és mi számára a legfontosabb, amikor céget választ. Sokféle válasz közül ezek a leggyakoribbak:
- Jó csapat.
- Van visszajelzési lehetőség, azaz két irányú legyen a kommunikáció.
- Nem főnököt szeretnék, hanem vezetőt.
- Szeretnék büszke lenni a munkámra, és arra a helyre, ahol dolgozom.
Ahol büszkék az emberek a munkájukra, ahol munkatársként, nem alárendelt kis alkalmazottként tekintenek rájuk, ahol figyelmesen kommunikálnak velük, ott szívesebben dolgoznak. Nem csak tovább maradnak, hanem jobban megy a munka is. Felmérésünkből kiderült, hogy az ilyen helyeken jóval kisebb az elvándorlás, a fluktuáció.
Munkatárs megtartó eszköz: a kilépő interjú
Természetes, hogy meginterjúztatunk egy személyt, mielőtt felvennénk. Jóval kevésbé szokásos, hogy meginterjúztassunk valakit, mielőtt elmenne tőlünk. Pedig nagyon hasznos lenne a kilépő interjú. Ennek a célja: megtudni, mi az oka, hogy ez az ember el akar menni tőlünk.
Kiváló eszköz arra, hogy fejlesszük a szerevezetet, mert értékes információhoz jutunk.
Sok vezető azt gondolja, hogy úgysem mondják el az igazi okot. De meg van ennek is a módszertana.
Hogyan csináld az exit interjút?
A kilépő interjút akkor csináljuk, amikor a munkatárs felmondott és mi elfogadtuk a felmondását. Ilyenkor már megkönnyebbülten tud velünk beszélni, és mi is vele. Már nem kell veszekedni, nincs feszültség. Így sokkal őszintébben fog bármit elmondani, mint korábban, amikor még volt tétje.
A kilépő interjú zárulhat akár azzal is, hogy mégis marad nálunk a munkatárs, de nem ez az elsődleges célja. A fő cél, hogy fel tudjunk tárni olyan szervezeti problémákat, amikről eddig nem tudtunk. Előjöhetnek sérelmek, amikre nem is gondoltunk volna, lehet a munkaköről derülnek ki újdonságok. Ezeket már ki lehet javítani megelőzve a többi munkatárs távozását.
Hogyan lehet rávenni egy sértődött munkatársat, hogy beszéljen velünk?
Előfordul, hogy valaki szinte az asztalra vágja a felmondását. Vele is lehet beszélni. Érdemes ezt nagyon udvariasan megtenni, megkérni rá, hogy segítsen javítani a cégen. A legtöbb ember szociális, és a segítség kérésre reagál. Elmondhatjuk, hogy nagyon sajnáljuk, hogy a dolog így történt, és nemn akarjuk meggyőzni a maradásról, csak szeretnénk a dolgainkon javítani.
Mit kérdezz a távozó munkatárstól?
- “Miért döntöttél úgy, hogy elmész?” Lehet, hogy már ennél a kérdésnél elmond mindent. Viszont soha ne elégedjünk meg az első, felületes, rövid válasszal, hanem kérdezzünk rá, hogy miért gondolja úgy. Ássunk le a probléma gyökeréig.
- “Volt-e bármi vagy bárki, ami vagy aki gátolta a munkádat?”
- “Kaptál-e elég segítséget a munkádhoz?”
- “Milyen egyéb támogatásra lett volna szükséged, hogy jobban csináld?”
- “Érzed-e úgy, hogy kérdéseidre, felvetésedre nem kaptál választ?”
- “Szerinted, mi az, amit másképpen kellene csinálnunk, hogy a jó embereket megtartsuk?”
Nem az a lényeg, hogy 25 előre leírt kérdést feltegyél, hanem hogy eljuss a valódi okokig.
Az interneten található kész kérdőíveket, amiket online lehet kitölteni, semmiképpen nem javaslom, mert ebből semmi lényeges nem fog kiderülni. Vegyük a bátorságot, és csináljuk meg élőben a beszélgetést.
Ez most nem az adok-kapok ideje
Természetesen nem csak mi, hanem a munkatárs is követett el hibákat. De ha sértődötten a fejére olvassuk ezeket a beszélgetés folyamán, akkor értelmét veszti a kilépő interjú.
Bármit mond, ne kritizáld, ne kérdőjelezd meg, csak köszönd meg, hogy elmondta. Igen, még akkor is, ha egy-két dolognak nincs valóságalapja.
Mit kezdjünk az adatokkal, amiket megszereztünk?
Mi is veszítettünk már úgy munkatársat, hogy tehettünk volna azért, hogy ne menjen el. Viszont az biztos, hogy mindig kivizsgáljuk az okokat, és azok alapján születik, egy-egy új irányelv, amit utána betartunk. Dolgozz azon, hogy ne forduljon elő még egyszer ugyanaz a hiba, ami a munkatárs távozását okozta. Ehhez kell némi alázat.
Már hallom is a kételkedőket, hogy “Úgyis csak a pénz miatt ment el”. Ez is előfordulhat, de még gyakoribbak a személyi okok.
Nem mindegy, hogy a munkatárs hogy megy el tőlünk, és mit fog mondani rólunk. Ha kedvesen bánunk vele, és elfogadjuk a kritikáit, akkor nem lesz kedve panaszkodni a cégről az ismerőseinek.
Legyünk különbek azoknál, akik összevesznek vagy nem beszélnek a régi munkatárssal. Nincs értelme megsértődni. Rendezni a viszonyokat mindig a legjobb befektetés. Sosem tudjuk, mikor lesz szükségünk egymásra.
A legjobb persze, ha folyamatosan kérünk visszajelzést a kollégáktól. De ha eddig nem tettük volna, akkor legalább ilyenkor tegyük meg.
Nemes-Nagy Szilvia
Személyzeti és vezetési szakértő
Építsd fel a csapatod!
Szerző: performia | jún 8, 2017 | Archivum
Legalább egy éve mindenki a munkaerőhiány miatt aggódik, havonta hívnak fel kétségbeesett vendéglátósok, hogy honnan szerezzenek embert. Korábbi blogbejegyzésekben már rengeteget foglalkoztunk a témával, és még fogunk is. Viszont, amikor már nagy nehezen megvan az ember a munkakörbe, akkor szokott jönni a következő gond: nem jó a személyzet. Hiszen eleve úgy sikerült betölteni a munkakörét, hogy a vezető lejjebb adta az igényeit, és felvette azt, aki jött.
Csak óvatosan
Lehet, hogy találékonynak kell lenni, hogy mi szerezzük meg az embereket, de ez még nem ok arra, hogy lemondjunk a minőségi munkaerőről. Minőségi embereket akarunk, és ez nem feltétlen a képzettségre vonatkozik. Hiszen jó és rossz portás között is nagy a különbség, ugyanúgy, mint jó és rossz mérnök között.
Van olyan cégvezető ismerősöm, aki azt mondja, hogy most már felvesz mindenkit, aki jelentkezik. Hihetetlen rizikó!
Hogyan tudunk gyors és mégis megbízható toborzási folyamatot csinálni?
Gyorsan kell, hiszen már tegnapra kellett volna az ember. Másrészt a jó jelöltek nem várnak ránk ezer évig, ők közben négy másik céggel tárgyalnak.
A megbízhatóság nem is kérdés: munkaeszközöket, ügyfeleket bízunk a munkatársra. Nem tehetjük meg, hogy kockáztatjuk a cég értékeit.
Az egyik ügyfelem nem talált területi vezetőt. Végre jött egy jelentkezője, akinek odaadhatta a feladatot. Pár hónap múlva elkezdtek panaszkodni az alatta levő értékesítők. Közben megkeresett minket, hogy teszteljük le az embereit a cégben. Fél évvel a felvétel után teszteltük le azt személyt is, akivel probléma volt. A tesztből világosan láttuk, hogy milyen problémák generálására hajlamos ez a személy, anélkül, hogy valaha találkoztunk volna vele, vagy hallottunk volna a sztorikat. Az ügyvezető azt mondta, pontosan azokat az eseményeket adtuk vissza, amik történtek, csak most már azt is tudja, miért így viselkedik az ember. Meg is vált tőle azonnal.
Ezért érdemes a kiválasztási folyamatba személyzeti tesztet is tenni. Igaz, hogy “lakva ismerszik meg az ember”, de minek hazárdírozni?
Akkor miért nem használ mindenki tesztet?
• Nem akarják túl sok körön átküldeni azt a kevés jelöltet.
Tudni kell, hogy egy igazán felelősségteljes ember az álláskeresést is felelősségteljesen csinálja. Ha a felvételi folyamat során pozitív a tapasztalata a cégről, utána a teszt kitöltésével semmi gond nem szokott lenni. Tehát nem kell félni, hogy elijesztjük.
Gondolj bele, mennyi mindenre fogod még megkérni ezt az embert, ha nálad fog dolgozni… Egy teszt kitöltése ehhez képest elenyésző. Az a tapasztalatunk, hogy a jó jelöltek szívesen kitöltik, még kíváncsiak is rá, mert az önismeretüket fejleszthetik.
• Nem ismernek megbízható tesztet.
Tényleg nehéz jó tesztet találni a piacon. A saját tesztjeinken kívül még nekünk sem sikerült, erről majd később még írunk bővebben. Teszteket használó ügyfeleink viszont folyton arról számolnak be, hogy magukról és az általuk már ismert emberekről ijesztően pontosan azt mondjuk egy teszt alapján, amilyen az az ember.
• A jó teszt nem olcsó.
Igaz! Viszont, ha előre tudod, hogy melyik emberedre számíthatsz és melyiket nem szabad felvenni, az bőven megéri. Plusz, sokkal drágább a folyamatos keresgélés, hirdetés és az állásinterjúkkal töltött idő.
És mi a jó hír?
Exec-U tesztünk hatalmas fejlesztésen ment keresztül!
Ezt a tesztet a nemzetközi Performia minden országában használják, és a rengeteg adat alapján folyamatosan csiszolgatják a fejlesztők. Most viszont egy lóugrásnyit lépett előre.
Mi történt? Eddig több napnyi tanulás után tudták használni a vezetők és személyzetisek. Mára a fejlesztők automatizálták a kiértékelést is, így bárki azonnal tudja alkalmazni előképzettség nélkül.
Mit jelent ez? Hogy a személyzetfelvétel gyorsabb és megbízhatóbb lett!
Ahogy mondani szoktam: ne a szimpátia alapján vegyél fel munkatársat. Használd a rendelkezésekre álló eszközöket, hogy biztosra mehess.
Nemes-Nagy Szilvia
Személyzeti és vezetési szakértő
Építsd fel a csapatod!
Szerző: performia | máj 28, 2017 | Egyéb
Mostanában divatos téma a munkáltatói márkaépítés, avagy még trendibben: employer branding. Sokat lehet erről hallani és olvasni, de azt veszem észre, hogy valójában kevés az az információ, ami egy cégvezetőnek valójában hasznos. Ezért nézzük meg ma a téma használható oldalát.
Az alap elképzelés tehát az, hogy hozzunk létre egy olyan céget, ahol az ideális munkavállalónk szeretne dolgozni, mert olyan hely, ahol ő jól érzi magát. De min múlik, hogy hol érzi jól magát egy ember? Egy munkahely élményéhez hozzá tartozik bármi, amit megélek egy vállalatnál, amit a céghez kötök. Az is, hogy milyen helyekről lehet ebédet szerezni naponta, az is, hogy milyen a főnököm kinézete vagy mennyire szép helyen van a cég központja, hogy milyen reklámok kommunikálják, amit csinálunk… Tényleg rengeteg apróság, nagy részben olyanok, amire nem is gondolnánk.
Kinek a feladata gondoskodni arról, hogy ez az élmény pozitív legyen?
A vezetőnek? A személyzetisnek? A marketingnek? Egyiknek sem, ez a PR területe, a közönségkapcsolatoké. A legtöbb magyar cégben azért sem gondoskodik senki arról, hogy Pedig fontos lenne azzal foglalkozni, hogy a munkatársakkal jó kapcsolatunk legyen, mert a ez alapvetően meghatározza egy cég eredményességét. A munkatársak élménye határozza meg a termelés színvonalát. Miért? Ha én jól érzem magam ott, ahol dolgozom, akkor nagy valószínűséggel sokkal termelékenyebb leszek, mint ellenkező esetben.
Titkos PR-osaink
Sokszor hangoztatom, hogy a legfontosabb PR-osaink a munkatársak, nem az ügyfelek. Még az is a munkatársaktól függ, hogy mennyi és milyen ügyfelünk van. Megfigyelted már, hogy a stabil, elkötelezett munkatársak több és jobb ügyfelet hoznak?
Akik a rövidebbet húzzák: a személyzetisek
Mivel nincsen tisztázva a PR szerepe, mindent a HR-re sóznak a cégek -logikus, ez is kétbetűs rövidítés. A bérszámfejtéstől elkezdve a képzésen át a csapatépítésig megkapják a nyakukba a “nincs gazdája” munkákat a személyzetisek. Egyik sem HR-es feladat, a csapatépítés például a PR dolga.
Nem véletlen, hogy sokszor fáradtak és demotiváltak a személyzetisek. Az egy dolog, hogy túl vannak terhelve. De ennél még egy nagyobb gondot is felfedeztünk, amikor kutatni kezdtünk. Felmértük a személyzetiseket, hogy miért választották a HR munkakört? A válasz: “Mert szeretek az emberekkel foglalkozni”. Megkérdeztük, mire jut a legkevesebb idejük. Válasz: “Az emberekre”. Jól van ez így? Ha Te táncos akarnál lenni, boldog lennél attól, hogy az előadások előtt és után letakarítod a színpadot? Lelkesedéssel végeznéd ezt a feladatot?
Hagyjuk, hogy a személyzetis a személyzettel törődjön.
Jó kapcsolatok kialakítása a cégen belül
Azt mondtuk, hogy a munkatársak céghez kötődő élménye ezer apró dologból áll össze. Az ezer dolog közül a legmeghatározóbak mégis az emberek. Kikkel találkoznak legtöbbet a kollégák? A többi kollégával. Tehát fontos, hogy egymással jó viszonyban legyenek.
Kinek a feladata ezt biztosítani? Minden egyes munkatársunknak. Így mindenki PR-os is a munkaköre mellett. És honnan tudja, hogy jó PR-osként mi a dolga? Természetesen meg kell tanítani neki. Azt is, hogy az ügyfelekkel hogyan bánunk, de azt is, hogy a cégen belül egymással hogyan kommunikálunk. Be lehet gyakorolni egy telefonkezelést, céges e-mail írást, de még az öltözködést is. Ezt hívják a nagy cégek protokollnak. Ezt ki kell dolgozni, be kell tanítani és végrehajtatni a munkatársakkal a mindennappokban. Függetlenül attól, hogy milyen pozícióban van a munkatárs, meg kell tanulnia a jó PR-t.
Legyen a cégnek egy PR stratégiája. Ehhez kell egy ember, aki átfogja és végrehajtja a PR stratégiát. Ő fog segíteni a HR-esnek az employer branding kidolgozásban, az ő munkája segít megalapozni a marketing sikerét, és könnyebbé teszi az értékesítést.
Végezze mindenki a saját dolgát a cégben, plusz egy kis PR-t. Így lesz hatékony a munka és szerethető a cég.
Nemes-Nagy Szilvia
Személyzeti és vezetési szakértő
Építsd fel a csapatod!