Hirtelen jött a válság és óriási káoszt hozott magával. Az emberek rettegnek, a cégvezetők pánikolnak, a gazdaság hanyatlik és senki sem tudja, hogy ennek mikor lesz vége…

Két részre oszlott a piac

A cégek egy bizonyos szegmense ma arra kényszerül, hogy elküldje, akár a legjobb embereit is, mert nem tud nekik munkát adni. Megrendelők mondják vissza az igényeket és ezáltal leállt a termelés.
Ennek következménye pedig, hogy a cégek óriási bevételektől esnek el és veszélyben van a túlélésük.

A másik oldalon pedig azok a cégek állnak, akik termékeikkel megnövekedett piaci igényeket (élelmiszer, higiénia, vitaminok, stb.) szolgálnak ki, és ehhez most jóval több munkaerőre van szükségük.

Az egyik oldalon emberek ezrei veszítik el a munkájukat, míg a másik oldalon emberek ezreire van szükség, hogy a cégek termelni tudjanak. Kissé átrendeződött most a piac és a baj csak az, hogy elég hirtelen.

Pánik, avagy a biztos halál

A világban és az embereken eluralkodott a pánik, ami sajnos egy várható reakció volt. A munkavállalók féltik az állásukat, a cégek félnek, hogy nem élik meg a holnapot és emiatt az egész csapat kétségbe van esve, beleértve a cégvezetőt magát is.

A helyzet viszont az, hogy egy cégvezető véleményformálója a munkavállalóinak és azoknak a partnereknek is, akikkel együtt dolgozik. Egy vezetőnek józannak kell lennie, mert a munkatársai tőle várják az útmutatást és a megoldást. Óriási a felelőssége ezen a poszton.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy megoldásokban gondolkodjon! Mindig!

Mégis mit tehetünk pánik helyett?

Elsősorban igaz adatokat kell gyűjteni a jelen helyzetről. A média hajlamos kicsit nagyobbnak bemutatni egy adott problémát, mint amilyen valójában. Tájékozódni kell, hogy mik a valós adatok és mekkora a baj. Valódi adatok kellenek!

Emellett meg kell nézni, hogy milyen egyéb tevékenységekre van szükség cégen belül. Ha megnövekedett a megrendelés, akkor gyorsan toborozni kell, hogy ki lehessen szolgálni az igényeket. Ha átszervezésre van szükség, akkor pedig azt kell villámgyorsan megoldani. A lényeg, hogy a pánik helyett valamilyen akcióra kell fogni a csapatot, mert különben biztos a bukás.

Nagyon sokszor hallani, hogy egy válságos helyzetben legalább annyi lehetőség is van, mint amennyi veszély!

Kívánjuk, hogy ez a mostani időszakra is igaz legyen!

Képzéseink ONLINE is elérhetőek! Kattints a linkre! –> 

Hogyan válasszuk ki ma a legjobb embert egy adott pozícióra? Tényleg az lesz a tuti befutó, akinek meg van hozzá a szakmája vagy az ezzel kapcsolatos több éves gyakorlata? Vagy van esetleg más, ennél még fontosabb tényező is? Lássuk csak, mi lehet itt még…

Végzettség? Szakmai gyakorlat? Szimpátia? Vagy egyik sem?

Mennyire jó az, ha kizárjuk azokat egy adott munkakörnél, akik korábban nem tanultak a témáról vagy nincs benne gyakorlatuk?

Ez sok mindentől függ, de nem biztos, hogy érdemes elmenni szélsőségekbe.

Vannak olyan pozíciók, melyek alapvetően megkívánják, hogy az illetőnek legyen hozzá végzettsége, mert az iskolában vagy egyéb képzéseken olyan kulcsfontosságú adatokat tanulhatnak meg, amik elengedhetetlenek ahhoz, hogy bevethessük Őt a posztján.
Ilyen például egy mérlegképes könyvelő vagy egy mérnöki végzettség, de a fizikaiaknál sem rossz, ha egy villanyszerelőnek van szakmája és nem most először dolgozik árammal, ráadásul úgy, hogy fogalma sincs, mi a különbség a kék és a piros kábel között.

De számtalan esetben, amikor azt hallom, hogy elfogyott a munkaerő és már nincs kit felvenni, valójában az történik, hogy kész embert akarnak a cégek, akikkel nincsen, vagy csak nagyon kevés további teendő van, és mindent (is) tudnak.

Ma ezek a cégek vannak bajban, és küzdenek azzal, hogy nem találnak embert.

A kivétel, ami erősíti a szabályt

Vegyünk egy logisztikai céget, ahová épp keresnek egy raktárost. Tízesével interjúztatják a jelölteket, és a fő szempontok, hogy dolgozott-e már raktárban, használt-e már ilyen- és olyan vállalatirányítási rendszert, és van-e targoncás jogsija. Akinek ezek nincsenek meg, egy 5 perces interjú után el is köszönnek tőle, vagy ha küld előre Önéletrajzot, és abban nem szerepelnek a fentiek, akkor be sem hívják.

Nézzünk meg egy kivételes esetet! Az egyik interjúra beesik egy fiatalember, aki régóta szeretne raktárosként dolgozni, és nagyon megtetszett neki az adott cég, mint munkáltató. Emberünknek sajnos nincsen végzettsége, és a korábbi raktárban, ahol fél évet dolgozott, inkább áruösszekészítő munkakörben volt, és csak ritkán kellett felpattannia a targoncára. Bár dolgozott már vállalatirányítási rendszerrel, de nem éveket, és a targoncás jogsija sincs meg. Ellenben nagyon lelkes, ráadásul a korábbi helyein nagyon szerettek vele dolgozni, jól is termelt, csak nem akarták előre léptetni, mert azon a poszton Ő volt a legjobb. Láttunk már hasonlót sajnos.

Kérdésem, hogy inkább egy olyan embert veszel fel, aki egy kicsi idő és energiaráfordítással évekig a Te embered marad, mert lelkes, vagy olyan embert, aki alapvetően megfelel minden általad előírt elvárásnak, csak éppen a korábbi munkahelyeiről elküldték, mert nem jött ki a munkatársaival, hanyagul végezte a munkáját, és ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, rombolta a csapatmorált, és vissza fogta a termelést.

Nem egyszerű a kérdés, igaz? Vagy mégis…?

Ma a munkaerőpiacon…

Ma a munkaerőpiac nagyon elment abba az irányba, hogy leginkább a szakmai szempontok alapján szűri a munkavállalókat, és az emberi tényező csupán annyiban merül ki, hogy az interjún szimpatikus volt-e a jelölt, és el tudnák-e képzelni Őt a csapatban. Ez eléggé vakvágánynak tűnik.

Megfigyelhető tény, hogy azok a cégek, akik küzdenek a munkaerő felvétellel, gyakran ennek a szélsőséges gondolkodásnak az áldozatai.

Igen is van munkaerő a piacon, csak épp nem biztos, hogy mind „kész” emberek. De ez feltétlenül baj? Sok olyat látni, hogy valaki megtanult egy szakmát az iskolában, és később, amikor elment egy céghez, hogy elkezdhessen dolgozni benne, kiderült, hogy a gyakorlat azért egészen másképp fest. Tipikus példa erre a marketing vagy a HR területe.

Ne legyünk vaskalaposak, és vegyük le a szemellenzőt! És ami a legfontosabb: ne akarj minden áron kész embert! Lehet találni, de ne ez alapján akarj kiválasztani, mert egy nap arra ébredsz, hogy bár szakmailag kompetens embereid vannak, akad majd köztük romboló egyén is, és vakarod a fejed, hogy a sok „profi” szaki mellett miért zárhatod be ma-holnap a céged. Sajnos tudomásul kell venni, hogy csak kevés kész ember van a piacon.

Ha érdekel, hogyan csinálják a profik, akkor gyere el az Új toborzási módszerek előadásunkra! Részletekért kattints ide!