Múlt héten a Mesterségek Ünnepén jártunk Ferivel, és ott sétálva jutott eszembe, hogy egy fontos dologról még nem írtam Neked. Pontosabban egy székely fiú juttatta eszembe. Elmesélem.
Mire jöttem rá a Mesterségek Ünnepén?
Ez az erdélyi fiú a Mesterségek Ünnepén árulta a gyönyörű holmikat. Nagyon tetszettek a különböző, hímzett, nemezelt népviseletek, és megkérdeztem a fiatalembert, hogy ő varrta-e a ruhákat. Büszkén elmesélte, hogy ő most fog elkezdeni varrni tanulni, egyébként Kolozsváron néprajz szakon jár egyetemre. Nagyot néztem, mert sosem találkoztam még egyetemistával, aki büszkén tanulná a szabás-varrást! Arra gondoltam, mennyire fontos, hogy büszkék lehessünk arra, amit csinálunk.
Amikor aznap az Ízek Utcáján sétáltunk tovább a férjemmel, az ellenkezőjével találkoztunk. Érezni lehetett, hogy a pénzről szól, nem volt hangulata. Miért? Mert kiszolgálók árusítottak.
A Mesterségek Ünnepén maguk a mesterek is jelen voltak, ha segítettek is nekik kiszolgálók. Ez egész más hangulatot ad. Látni a büszkeséget, az örömöt, amivel dolgoztak és amivel bemutatják a munkájukat. Ez az apróság vízválasztó. Az emberek ahhoz vonzódnak, aki szívvel-lélekkel, büszkén dolgozik, és tőle szeretnek vásárolni. Én is ilyen mesternél választottam egy szép székely vászon blúzt.
A büszkeség a toborzásban is hasznodra válik
Amikor új munkatársat toborzol a céghez, akkor is kulcskérdés, hogy meglegyen ez a lelkesedés, ez a büszkeség. A héten történt, hogy először találkozott egy ügyfelünk és leendő munkatársa. Az ügyfélnek adminisztratív munkatársat kerestünk, egy jelölt fénysebességgel ment végig a rendszeren, ellenőriztük, leteszteltük, mehetett is a vezetőhöz. Marcsi elvitte bemutatni, és az ügyvezető olyan lelkesen beszélt a cégről, hogy percek alatt elvarázsolta a jelöltet. Ő az a vezető, aki úgy PR-ozza a céget, olyan büszke a vállalkozásra és a csapatára, hogy mindenkit levesz a lábáról. Imádta ő is a jelöltet, így fel is veszi a cégébe.
Ha ügyfelünk az állásinterjún keménykedni kezdett volna, mint ahogy sok vezető, akkor azonnal lerombolta volna a cégről alkotott képet és nagy valószínűséggel elriasztotta volna a jelöltet. Szerencsére nem tette, és a kémia azonnal működött közöttük.
A mai mesterségeinkre ugyanúgy lehetünk büszkék, mint a hagyományos kézműves mesterségekre. Érdemes kommunikálnunk ezt a külvilágnak és a munkatársak felé is.