Óriási élményben volt részem! Résztvettem a Spar Maratonon csapatváltóban, pedig előtte egész éjjel rosszul voltam. Elmesélem, hogy segített át a nehézségeken az a tudat, hogy egy csapatért futok, és mit tanulhatunk ebből vezetőként.
Így csöppentem bele a csapatba
Sokan mondták, hogy a futóversenyeknek megvan a varázsa, és rá fogok szokni. Hittem is meg nem is, mert azért verseny közben az ember párszor meghal és újraéled poraiból. De tényleg, a célba érés öröme az semmivel sem pótolható. A szeptemberi félmaraton után kacsingattam a versenyekre. Ekkor jött Demeter Éva sporttársam, aki mondta, hogy a Játékszín maratonváltó csapatából hiányzik egy ember. Na, akkor a homlokomra csaptam! Hát maratont lehet csapatban is futni! Majd egyszer szeretném egyedül is megcsinálni, de most még nem tartok ott. Elvállaltam.
Annyira izgultam, hogy az hihetetlen!
Kik a csapattársaim? Hova és hányra kell mennem nekem, ha én vagyok a befejező csapattag? Ilyen kérdések zakatoltak a fejemben, amíg készülődtem. Elgondolkodtam azon, miért vagyok annyira szokatlanul izgatott. Rájöttem, hogy azért, mert egy egész csapatért vállalok felelősséget, én vagyok a befutójuk. Jóval nagyobb felelősségként éltem ezt meg, mintha egyedül futottam volna, hiszen itt számítanak rám.
Erre az éjszaka közepén rosszulléttel ébredtem. A fürdőszoba padlóján, amikor már semmi élelem nem volt bennem, de még mindig próbált a szervezetem megszabadulni valamitől, csak az járt a fejemben, hogy “Úristen, nem tudok holnap rajthoz állni. Mi lesz a csapattal?” Üzentem gyorsan Mártinak, a futós barátnőmnek, hogy tudja-e vállalni helyettem? De pont nem tudott variálni a programján. Hajnalban aztán úgy döntöttem, hogy nekem ezt le kell futni. Arra kértem a férjemet, hogy ne ébresszen fel reggel, hanem hadd pihenjek még egy kicsit, amíg csak lehet, pótolván a kimaradt alvást. Utána megcsináltam a futás előtti reggeli rutinjaimat, és elindultunk a versenyre.
28 ezer jókedvű ember egy helyen
Ha voltál már nagy futóversenyen, akkor tudod, hogy mennyire fantasztikus a hangulat. Szuper zene, rengeteg mosolygós ember, a csapattagok izgatottan keresik egymást. Jöttek az én csapattársaim is, végre találkozhattam a művészekkel, akiknek a pólóját viseltem.
Panna, az egyik társam jó futást kívánt, és be is álltam a rajthoz gyermeki izgalommal. Futás közben a vizet a pihenőpontokon nem mertem lenyelni, nehogy felelevenítsem az éjszaka történteket.
28 ezer ember futott aznap, egy kisvárosnyi tömeg. Hihetetlen élmény a kis csapaton kívül még egy ekkora nagy csapatban is benne lenni. Mindenkivel van közös téma, olyan emberekkel állsz szóba teljes természetességgel, akikkel amúgy sosem találkozol. Nem csak a futókkal, hanem a közönséggel is. A Lehel utcánál egy idős néni kitette a kis horgászszékét és ott ülve kiabálta, hogy “Hajrá lányok, hajrá fiúk!”
Végig mosolyogva futottam, pedig nagyon küzdelmes volt. Nem tudtam a legjobb formámat hozni, és jópárszor felmerült bennem a kérdés “Kellett ez nekem?”. Többször volt könnyes a szemem, hol az örömtől, hol a meghatottságtól, hol a megterheléstől. 🙂 Közben néztem azt a gyönyörű várost, ahol lakunk és azokat az embereket, akik kijöttek szurkolni, hogy erőt adjanak a futóknak. Tudod, mi volt a leggyakoribb szurkolói tábla? “Meg tudod csinálni!” A másik kedvencem: “Hajrá Anyu!”
Megcsináltam. Elmondhatatlanul jó érzés beérni a célba! Kaptam is utána egy halom gratulációt a Facebookon. Pődör Csaba kick-box bajnok és cégvezető például ezt írta: “Küzdő szellem és CÉL kell, akkor minden akadályt le lehet győzni! Te megcsináltad! Gratulálok Szilvia!”
Miért fontos a maratonváltó a cégvezetők szempontjától?
Folyton arról beszélünk, hogy építs csapatot. A Wikiszótár szerint a csapat: “Közös céllal rendelkező csoport, amelynek tagjai a hatékony együttműködés érdekében jól ismerik ezt a célt, annak irányába mutat az egyéni szándékuk, és szoros együttműködésben azon szorgoskodnak, hogy elérjék azt.”
Azaz, kell rendelkezni egy közös céllal, amit el akarunk érni. Mitől lesz közös? Hát minimum attól, hogy mindenki ismeri. A NASA takarítója is azt válaszolta arra a kérdése, hogy mi a dolga: “Embereket viszünk a Holdra”. Ő pontosan ismerte a csapat közös célját.
Persze, nem elég ha a dolgozó felmondja a közös célt, mint a leckét, magáénak is kell vallania azt.
Ha pedig megvan a közös cél, akkor együtt is kell tudnunk működni. Egyedül nem megy. Ha széthúzunk, akkor nem fogjuk elérni a célunkat. A jó hír, hogyha eléggé megdobogtatja a szívünket ez a közös cél, akkor az emberek hajlandóak együttműködni.
Kell egy csapat! Mert egy csapat inspirál: olyan dolgokra késztet, ami egyedül nem is jutna eszedbe. Például a Játékszínben Lévai Viktória kezdte el a futást. Ő most lefutotta a 42 kilométert egészben. A társai közül pedig többen megköszönték neki, hogy miatta kezdtek el futni.
Ha nem csapatváltóról lett volna szó, én vasárnap nem állok rajthoz, és nem éltem volna át ezeket az életreszóló élményeket. Ez a csapat értelme, ezért kell közös cél érdekében együttműködő csapatot építened a cégedben.
A valódi csapathoz kellenek még új emberek? Akkor tanuld meg a legjobbakat kiválasztani a Hogyan vegyünk fel hosszú távon is megfelelő munkatársat? előadáson.
Nemes-Nagy Szilvia
Személyzeti és vezetési szakértő
Építsd fel a csapatod
