Amit én értek, azt más is érti, nem? Ami nekem evidens, az másnak is az kell legyen, nem?

Ez közelről sem így van!

Ha mindenki mindet ugyan úgy értelmezne, és mindenkinek minden ugyan olyan evidens lenne, akkor ma nem oktatnák annyi területen a kommunikációt. És persze elég unalmasak lennének az emberi kapcsolatok, ha mindenkinek egy adott dolgokról, ugyan az lenne a nézőpontja vagy a véleménye. Szerencsére ennél színesebb a világ.

 

Úgyis tudom, hogy hülyeséget akar!

Mikor beszélgetünk cégvezetőkkel, hogy milyen problémákkal küzdenek a személyzettel kapcsolatban, gyakran tapasztaljuk, hogy a vezető maga sem képes meghallgatni és megérteni a kollégáit. Így nem csoda, hogy többször halljuk tőlük, hogy „hiába mondom el neki, nem érti meg!”

Elképzelhető, hogy azért nem tudja átjuttatni a gondolatait a munkatársainak, mert nem rendelkezik a másik oldal nézőpontjával. Lehet, hogy ha tudná, hogy milyen módon adja át az elképzelését, akkor nem találna süket fülekre az üzenete.

De hogyan lehet megszerezni a kollégák nézőpontját? Nagyon egyszertű! Meg kell kérdezni, aztán meg kell hallgatni őket. Őszintén és valódi figyelemmel. Ilyenkor jönnek a „minek hallgassam meg, úgyis tudom mit fog mondani.” vagy az „úgyis hülyeséget akar” típusú reakciók.

Ezzel a hozzáállással egy vezető csupán frusztrációt fog okozni, de nem fogja megszerezni a hajlandóságot az együttműködésre. Márpedig ez lenne a cél, nem?

 

 

Uff, beszéltem! 

Sokszor azt gondolják az emberek, hogy ha beszélnek, akkor meg is történt a kommunikáció. A szülő elmondja a gyereknek, hogy mosogasson el, és várja, hogy megcsinálja. Aztán estére ott áll halomba a mosatlan, és nem érti, hogy miért nem lett kész. Vagy az ügyvezető kiadja az utasítást a raktárvezetőnek, hogy egy órán belül legyen összekészítve a holnapi kiszállítás, aztán azon kapja magát, hogy két óra múlva sincsenek még bekészítve a szállításra kész raklapok.

Nem hajtották végre a feladatot, vagy nem úgy hajtották végre, ahogy kérték. Sokan azt hiszik, hogy elég, ha beszélnek, de ez nem egyenlő a kommunikációval. Hiszen a feladat nincs kész.
Ahol kommunikáció van, ott van megértés. És ahol van megértés, ott el lesznek végezve a feladatok! Ez aranyszabály!

 

Egy baráti tanács

Ha egy tanácsot adhatnék neked a kommunikáció témakörével kapcsolatban, az talán az lenne, hogy tanulj meg érdeklődéssel kérdezni, és érdeklődéssel meghallgatni másokat. Akár a családról van szó, akár a kollégáidról vagy akár egy régi jóbarátról. Figyeld meg mi változik az emberi vagy munkatársi kapcsolataidban, ha nem úgy állsz hozzá a többiekhez, hogy már úgyis tudod mit fognak válaszolni, ezért meg se kérdezed. Próbálj meg érdeklődést erőltetni magadra, kifejezve ezzel a másik ember fontosságát.

Mert kedves cégvezető, a munkatársaidnak éreznie kell azt, hogy fontosak a számodra. Érezniük kell azt, hogy számít a véleményük és van helye annak, hogy elmondják. Hogy figyelnek rájuk, és nem csak parancsokat kell teljesíteniük.

És ugyan ez igaz a csapat többi tagjára is. Nekik is tudniuk kell meghallgatni egymást, és számukra is fontosnak kell lennie a Te vagy a többiek nézőpontja. De ne feledd! Cégvezetőként Te vagy a példa!

Ha nem hiszed el, fogadd meg a fenti tanácsomat, és tapasztald meg magad a különbséget!