Te mennyire szeretsz bejárni a saját cégedbe?
Mennyire szereted a munkádat?
Szereted -e a munkatársaidat?
Mennyire okoz örömet neked a vállalkozásod?

Ha a fenti kérdések közül mindre igen a válaszod, akkor ne is olvass tovább, mert ez a cikk nem neked szól.

Ha viszont voltak kérdések, amiken akár egy picit is elgondolkodtál, akkor lesz pár érdekes nézőpontunk a számodra.

 

A fejétől bűzlik a hal! Vagy nem?

Sok vezető csak legyint arra a mondásra, hogy a „fejétől bűzlik a hal”. Találkoztunk olyannal is, aki ideges lett és kikérte magának, hogy hagyjuk őt ezekkel az idióta klisékkel. De vajon miért váltott ki belőle ilyen reakciót? Lehet, hogy a lelke legmélyén mégis csak tudja, hogy igaz?

Nem egy cégvezetővel beszéltünk az elmúlt időszakban, aki a saját csapatát hibáztatta azért, mert nem megy jól a szekér. Ennek csak az a szépséghibája, hogy azt a csapatot ő vezeti…

Nem állítom azt, hogy nem létezik olyan hasznavehetetlen, szedett-vedett bagázs, akikkel tényleg nem lehet egyről a kettőre jutni. Mert van ilyen. Itt inkább arra gondolok, hogy az alapvetően jó embereket ahelyett, hogy megtartanák és motiválnák, inkább elüldözik a vezetők. És nem azért, mert rosszindulatúak, vagy mert szándékosan le akarják építeni a céget. Hanem egyszerűen azért, mert soha senki nem tanította meg nekik azt, hogyan kell egy igazi csapatot vezetni.

 

 

 

Minek értsek az emberekhez, erre ott a HR!

Többször hallottam már, hogy „Nekem cégvezetőként nem kell értenem az emberekhez, erre van a HR.” Sajnos az a rossz hírem van, hogy ezt nem lehet megúszni. Hiszen abból sosem lesz jó vezető, aki nem érti, és nem tudja kezelni a vezetése tárgyát, vagyis magát az embert. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok cégnél nincs is HR-es.

De ha nálatok van is egy jó személyzeti osztály, aki foglalkozik a munkatársak ügyes-bajos dolgaival, neked cégvezetőként, vagy egy terület vezetőjeként tudnod kell kezelni és irányítani a csapatodat. Különben le fogod őket darálni, és fejvesztve menekülnek mellőled.

Ne feledd! A jelöltek céget választanak, de egy vezetőt hagynak ott!

Amilyen a vezető, olyan lesz a csapata!

Hányszor hallottuk már, hogy „ha a főnököt sem érdekli, akkor engem miért kellene?”. Vagy láttunk olyat, hogy amíg a gépsor állt, addig a vezető a telefonját nyomkodta, vagy éppen asztalra feltett lábbal beszélgetett az egyik ismerősével munkaidőben.

Kérdem én: ezek a vezetők mennyire lehetnek motiváltak a munkájukkal kapcsolatban? És ha nekik ilyen alacsonyan van a motivációjuk, mennyire fogják tudni lelkesíteni az alattuk dolgozó csapatot? Mindannyian tudjuk a választ.

Egy vezető abban a nehéz helyzetben van, hogy saját magát kell célon tartania. És az kevés, ha csupán a bevétel hajtja. Kell egy olyan mozgatórugó, egy ok, amiért örömmel jár be minden nap a munkahelyére. És emellett zseninek kell lennie abban, hogy ezt át tudja adni a csapatának, méghozzá úgy, hogy gondolkodás nélkül beálljanak e cél mögé.
Tehát kérdem én: van-e igazság abban, hogy a fejétől bűzlik a hal? Van-e igazság abban, hogy egy vezetőnek rendelkeznie kell céllal és belső motivációval ahhoz, hogy a csapatát is motiválni tudja? Egyértelműen! Ha pedig olyan kollégákkal vannak körbe véve, akik folyton visszahúzzák a szekeret, akkor ők nem a Te embereid. Én azt kívánom neked, hogy legyél olyan vezető, amilyet egy igazán jó csapat megkíván, és hamarosan lesz egy virágzó céged!