Egy új munkatárs felvétele mindig befektetés. Időt, energiát, pénzt és reményt fektetünk bele – abba bízva, hogy ő lesz az, aki előreviszi a csapatot.
De mi történik, ha nem így lesz?
A rossz kiválasztás ára nemcsak a fizetésben mérhető.
A következmények sokszor hónapokig – sőt, akár évekig – gyengítik a céget, miközben látszólag „csak egy rossz döntés” történt.
Nézzük meg, miért ez az egyik legdrágább hiba, amit egy vezető elkövethet.
A valódi költség nem a bér – hanem az elvesztegetett idő
Amikor rossz embert veszünk fel, a legnagyobb veszteség nem a fizetése, hanem az elveszett hónapok.
Míg az új kolléga betanul, a csapat próbálja integrálni, a vezető pedig energiát fektet a korrekcióba, addig más, alkalmasabb jelöltet már rég felvehettünk volna.
Egy kutatás szerint egy hibás felvétel akár 6–9 havi bérköltségnek megfelelő veszteséget okozhat — főként az elvesztegetett vezetői idő, a hibák kijavítása és az új keresés költsége miatt.
A csapatmorál is fizet érte
Egy rosszul teljesítő vagy viselkedésében problémás munkatárs nemcsak magát hátráltatja, hanem lehúzza az egész csapat teljesítményét.
A többiek frusztráltak lesznek, mert helyette dolgoznak, a vezető pedig kénytelen konfliktusokat kezelni ahelyett, hogy fejlesztene.
És ami még súlyosabb: a legjobbak mennek el először.
Ők azok, akik nem akarnak gyengébb teljesítményű kollégák miatt hátrányba kerülni.
Az ügyfelek is megérzik
Egy nem megfelelően kiválasztott kolléga gyakran közvetlenül érintkezik az ügyfelekkel.
Ha hibázik, késik, vagy rosszul kommunikál, az bizalomvesztést okoz.
Egyetlen rossz tapasztalat is elég ahhoz, hogy az ügyfél másik szolgáltatót válasszon – és ezt ritkán írjuk le „rossz kiválasztásként”, pedig pontosan erről van szó.
A hibás döntés láncreakciót indít
Ha egy pozícióban folyamatosan cserélődnek az emberek, az újra és újra megtöri a stabilitást.
A fluktuáció hatására elcsúsznak határidők, nő a stressz és romlik a bizalom – nemcsak a csapatban, hanem a vezető és a dolgozók között is.
Sok cégben a rossz kiválasztás olyan, mint egy apró hajszálrepedés a rendszerben: először alig látszik, aztán szétrepeszti az egész struktúrát.
Az igazi kár: elveszik a lendület
A rossz döntések egyik legnagyobb ára a lelassulás.
A vezető tűzoltásra kényszerül, ahelyett, hogy stratégiai kérdésekkel foglalkozna.
A projektleállások, az újratervezések, az újabb interjúk mind elviszik azt a fókuszt, ami a növekedéshez kellene.
A rossz kiválasztás tehát nemcsak pénzügyi, hanem mentális és kulturális veszteség is.
A megoldás: objektív adatok a megérzések helyett
A legtöbb hibás döntés oka egyszerű: a kiválasztás során túl nagy szerepet kap a megérzés.
Egy önéletrajz vagy egy interjú pillanatképet mutat, de nem árulja el,
mennyire megbízható a jelölt,
hogyan reagál stresszhelyzetben,
vagy tényleg illik-e a csapatba.
Az EXEC-U személyiségteszt pontosan ezt a rést hidalja át.
Objektív, adat alapú képet ad a jelöltről – nemcsak a kompetenciáiról, hanem a viselkedési mintáiról és a valós munkateljesítmény-potenciáljáról is.
Ezzel a módszerrel nemcsak jobb döntést hozol, hanem megelőzöd a rejtett költségeket, amiket egy hibás felvétel okozna.