Ugye te is ültél már interjún, ahol az első 10 perc után azt érezted: „Ez az ember szimpatikus, de valami nem stimmel…” Aztán három hónappal később már tudtad: rossz döntést hoztál. Az interjúzás talán az egyik legfélreértettebb vezetői feladat – mert sokan még mindig azt hiszik, ez egy laza beszélgetés.
Pedig ha tudod, mire kell rákérdezned – és hogyan, pillanatok alatt olyan infókat kapsz, amikből kiderül: ez az ember a csapatodba való-e, vagy csak jól eladja magát.
A legtöbb interjúban elhangzik a klasszikus: „Mesélj egy kicsit magadról!” Ez rendben van… csak épp nem segít semmiben. A kulcs az, hogy konkrét eredményekre kérdezz rá, ne pedig a munkakörére. Ne azt nézd, hol dolgozott és mi volt a pozíciója, hanem azt: milyen eredményt hozott?
Példa: Képzeld el, hogy felvennél valakit marketingesnek. Azt mondja, dolgozott korábban egy hasonló cégnél. De vajon tényleg csinált is ott valamit? Ha csak annyit mond: „Részt vettem kampányokban”, az kevés. De ha azt mondja: „Én szerveztem az őszi e-mail kampányt, és 17%-kal nőtt az átkattintás” – az már beszédes. Ehhez kell készítened megfelelő kérdéssort a feladatokra és eredményekre, hogy legyen muníciód és célzottan tudj kérdezni, azért hogy megkapd azokat a válaszokat, amikre valóban szükséged van.
A gyenge jelöltek gyakran nem értik pontosan, mi is volt a munkájuk célja. Végrehajtották a feladatokat – de nem gondolkodtak el rajta, hogy mi volt az értelme. Egy jó kérdéssel viszont kiderítheted, mennyire látott rá a saját szerepére.
Példa: Egy asszisztens jelölt azt mondja: „Szerveztem a vezető időbeosztását.” Ha visszakérdezel: „És mi volt az Ön konkrét eredménye?” – lehet, hogy csak néz rád. Egy termelő típus viszont azt válaszolja: „A vezetőm napi 1,5 órát nyert azzal, hogy én átláthatóvá tettem az időbeosztását.” Na, ez különbség.
Az ilyen típusú kérdésekkel jobban megismered a jelölt képességeit, mint azt a legtöbb vezető azt elsőre gondolja.
A legtöbb jelölt felkészül néhány sablonkérdésre. De a valódi viselkedés akkor bukkan elő, amikor váratlan, nyitott kérdéseket kap. Itt tudsz igazán különbséget tenni a „meggyőző” és a „valóban alkalmas” között.
Ilyen lehet egy egyszerű kérdés is: „Ha most felhívnám az előző főnöködet, mit mondana rólad?”
Nem a válasz a lényeg – hanem a reakció. Zavarba jön? Elkeni? Túl tökéletes választ ad? Vagy őszinte, reflektív? Ezekből rengeteget megtudhatsz.
Ezek a kérdések, csak példák voltak a teljes interjú kérdéstárból. Az interjúkérdések önmagukban nem varázseszközök. A hatékonyságuk azon múlik, milyen kérdéseket, milyen sorrendben teszel fel. Ezen felül mire figyelsz közben, és milyen reakciókat vársz el. Ezt a tudást nem lehet „letölteni” – de el lehet sajátítani.
Ha érdekel, hogyan építhetsz fel olyan kiválasztási rendszert, ahol az interjú nem megérzés, hanem módszer alapján zajlik, nézd meg a „Hogyan építs fel és tarts fenn egy sikeres csapatot” tréninget: https://performia.hu/hogyan-epits-fel-es-tarts-fenn-egy-sikeres-csapatot
Szeretnéd begyakorolni és ezzel elsajátítani egy hatékony interjú lépéseit, kérdéseit, illetve azt, hogy mire figyelj, akkor neked az interjútechnikák tréningünkön a helyed. Ugyan is itt nem csak az elméletet mutatjuk meg neked, hanem rengeteg szituációs gyakorlat segítségével be is gyakoroljuk a technikákat. A tréningről itt tudsz bővebben tájékozódni és jelentkezni: https://performia.hu/interjutechnikak-trening/
Copyright All Rights Reserved Performia.hu © 2025©
