Óriási élményben volt részem! Résztvettem a Spar Maratonon csapatváltóban, pedig előtte egész éjjel rosszul voltam. Elmesélem, hogy segített át a nehézségeken az a tudat, hogy egy csapatért futok, és mit tanulhatunk ebből vezetőként.
Így csöppentem bele a csapatba
Sokan mondták, hogy a futóversenyeknek megvan a varázsa, és rá fogok szokni. Hittem is meg nem is, mert azért verseny közben az ember párszor meghal és újraéled poraiból. De tényleg, a célba érés öröme az semmivel sem pótolható. A szeptemberi félmaraton után kacsingattam a versenyekre. Ekkor jött Demeter Éva sporttársam, aki mondta, hogy a Játékszín maratonváltó csapatából hiányzik egy ember. Na, akkor a homlokomra csaptam! Hát maratont lehet csapatban is futni! Majd egyszer szeretném egyedül is megcsinálni, de most még nem tartok ott. Elvállaltam.
Annyira izgultam, hogy az hihetetlen!
Kik a csapattársaim? Hova és hányra kell mennem nekem, ha én vagyok a befejező csapattag? Ilyen kérdések zakatoltak a fejemben, amíg készülődtem. Elgondolkodtam azon, miért vagyok annyira szokatlanul izgatott. Rájöttem, hogy azért, mert egy egész csapatért vállalok felelősséget, én vagyok a befutójuk. Jóval nagyobb felelősségként éltem ezt meg, mintha egyedül futottam volna, hiszen itt számítanak rám. Erre az éjszaka közepén rosszulléttel ébredtem. A fürdőszoba padlóján, amikor már semmi élelem nem volt bennem, de még mindig próbált a szervezetem megszabadulni valamitől, csak az járt a fejemben, hogy “Úristen, nem tudok holnap rajthoz állni. Mi lesz a csapattal?” Üzentem gyorsan Mártinak, a futós barátnőmnek, hogy tudja-e vállalni helyettem? De pont nem tudott variálni a programján. Hajnalban aztán úgy döntöttem, hogy nekem ezt le kell futni. Arra kértem a férjemet, hogy ne ébresszen fel reggel, hanem hadd pihenjek még egy kicsit, amíg csak lehet, pótolván a kimaradt alvást. Utána megcsináltam a futás előtti reggeli rutinjaimat, és elindultunk a versenyre.
28 ezer jókedvű ember egy helyen
Ha voltál már nagy futóversenyen, akkor tudod, hogy mennyire fantasztikus a hangulat. Szuper zene, rengeteg mosolygós ember, a csapattagok izgatottan keresik egymást. Jöttek az én csapattársaim is, végre találkozhattam a művészekkel, akiknek a pólóját viseltem. Panna, az egyik társam jó futást kívánt, és be is álltam a rajthoz gyermeki izgalommal. Futás közben a vizet a pihenőpontokon nem mertem lenyelni, nehogy felelevenítsem az éjszaka történteket. 28 ezer ember futott aznap, egy kisvárosnyi tömeg. Hihetetlen élmény a kis csapaton kívül még egy ekkora nagy csapatban is benne lenni. Mindenkivel van közös téma, olyan emberekkel állsz szóba teljes természetességgel, akikkel amúgy sosem találkozol. Nem csak a futókkal, hanem a közönséggel is. A Lehel utcánál egy idős néni kitette a kis horgászszékét és ott ülve kiabálta, hogy “Hajrá lányok, hajrá fiúk!” Végig mosolyogva futottam, pedig nagyon küzdelmes volt. Nem tudtam a legjobb formámat hozni, és jópárszor felmerült bennem a kérdés “Kellett ez nekem?”. Többször volt könnyes a szemem, hol az örömtől, hol a meghatottságtól, hol a megterheléstől. 🙂 Közben néztem azt a gyönyörű várost, ahol lakunk és azokat az embereket, akik kijöttek szurkolni, hogy erőt adjanak a futóknak. Tudod, mi volt a leggyakoribb szurkolói tábla? “Meg tudod csinálni!” A másik kedvencem: “Hajrá Anyu!” Megcsináltam. Elmondhatatlanul jó érzés beérni a célba! Kaptam is utána egy halom gratulációt a Facebookon. Pődör Csaba kick-box bajnok és cégvezető például ezt írta: “Küzdő szellem és CÉL kell, akkor minden akadályt le lehet győzni! Te megcsináltad! Gratulálok Szilvia!”
Miért fontos a maratonváltó a cégvezetők szempontjától?
Folyton arról beszélünk, hogy építs csapatot. A Wikiszótár szerint a csapat: “Közös céllal rendelkező csoport, amelynek tagjai a hatékony együttműködés érdekében jól ismerik ezt a célt, annak irányába mutat az egyéni szándékuk, és szoros együttműködésben azon szorgoskodnak, hogy elérjék azt.” Azaz, kell rendelkezni egy közös céllal, amit el akarunk érni. Mitől lesz közös? Hát minimum attól, hogy mindenki ismeri. A NASA takarítója is azt válaszolta arra a kérdése, hogy mi a dolga: “Embereket viszünk a Holdra”. Ő pontosan ismerte a csapat közös célját. Persze, nem elég ha a dolgozó felmondja a közös célt, mint a leckét, magáénak is kell vallania azt. Ha pedig megvan a közös cél, akkor együtt is kell tudnunk működni. Egyedül nem megy. Ha széthúzunk, akkor nem fogjuk elérni a célunkat. A jó hír, hogyha eléggé megdobogtatja a szívünket ez a közös cél, akkor az emberek hajlandóak együttműködni.
Kell egy csapat! Mert egy csapat inspirál: olyan dolgokra késztet, ami egyedül nem is jutna eszedbe. Például a Játékszínben Lévai Viktória kezdte el a futást. Ő most lefutotta a 42 kilométert egészben. A társai közül pedig többen megköszönték neki, hogy miatta kezdtek el futni. Ha nem csapatváltóról lett volna szó, én vasárnap nem állok rajthoz, és nem éltem volna át ezeket az életreszóló élményeket. Ez a csapat értelme, ezért kell közös cél érdekében együttműködő csapatot építened a cégedben.
A múlt heti blogbejegyzésben ígértem, hogy adok még olyan eszközöket, amikkel a cégnél tarthatod az új munkatársat, csökkentve ezzel a fluktuációt. Ez egy szép feladat mára, úgyhogy vágjunk is bele! Azt már megbeszéltük, hogy fel kell készíteni a csapatot az új ember érkezésére. Fontos, hogy legyenek mindenki számára világos irányelvek arról, hogyan bánjon a friss munkatárssal. Mi az, ami ezek mellett garantálja, hogy ne morzsolódjanak le a képzett szakemberek és remek csapatjátékosok a cégedből?
Védőháló az új munkatárs alá: a mentor
Kell az új munkatársnak egy mentor. A mentor szótári jelentése “atyai jóbarát”, ő azért felel, hogy az új embered a lehető leghamarabb be tudjon illeszkedni a csapatba és önállóan tudjon dolgozni. Ha nincs mentora a cégbe pottyant kollégának, akkor vagy mindenki segíti, vagy senki. Természetesen az első a jobbik eset, de még ez is okozhat némi káoszt és sok idő elmehet vele, ha mindenki részletesen elmagyarázza ugyanazt a dolgot. Tehát a legjobb, ha van egy kijelölt mentora, aki stabil pont és információforrás lesz neki a cégben.
Tényleg szükség van mentorra, nem tudja feltalálni magát az új ember?
Egy jó új munkatársnak fontos, hogy a lehető leghamarabb bizonyítani tudjon a cég felé, ezért is szeretne minél előbb beilleszkedni. Gyorsan hasznos akar lenni. Mentorálás nélkül arra kárhoztatjuk, hogy a saját hibáin keresztül tanuljon. Teszi a dolgát, de megfelelő betanítás nélkül hibákat fog elkövetni, amikor persze a fejére olvassa a meglévő személyzet, hogy “ezt mi nem így szoktuk csinálni”. Az ilyen szituációk lealacsonyítóak és kudarcélményeket okozunk vele a friss munkatársnak. Soha nem szabad elfelejteni, hogy ha egy jó ember munkát keresett, arról nem csak mi tudunk, hanem az ismerősei is – hogy a fejvadászokról vagy a Linkedinen keresgélő HR-esekről ne is beszéljünk. A jelöltek rendszeresen azt mesélik, hogy sokáig nem keresi őket egy cég sem, aztán egyszerre jön 2-3 megkeresés. Ha a jelölt nálunk épp rosszul érzi magát, és közben kap egy csábító megkeresést a másik cégtől, akkor minden esély megvan rá, hogy elveszítjük. Ezért kell kezelni előre a csapatot, és nagyon profin segíteni az új munkatársnak beilleszkedni.
Hogyan válassz mentort?
Egy olyan embert válasz mentornak, aki szívesen foglalkozik új emberekkel, mert ebben a szerepkörben nem csak a szakmai szempont számít. A mentor törődést, gondoskodást is kell adjon az új munkatársnak. Akár kapjon érte bónuszt, hogy ő is érdekelt legyen a kolléga gyors beilleszkedésében. Most, hogy a mentor kérdést tisztáztuk, mehetünk tovább. Mire kell még figyelned, hogy az új embered ne vesszen el?
Az egyik legnagyobb veszélyforrás a cégben
Beszéltünk már arról, hogy gyakran a csapat nem fogadja be az új kollégát. De van ennél is rosszabb: ha a csapat befogadó ugyan, de alacsony a morálja. A volt férjem, aki ma már ügyvéd, esztergályosként kezdte a pályafutását. Fel is vették egy műhelybe, ahol ő lelkesen nekivágott munkának, mert imádta a szakmáját. De aztán az első nap végén az öreg szakik leültették, és megmondták neki, hogy nem lesz ez így jó, hogy ő így hajt… Hiszen, ha ő ennyit dolgozik, akkor mindenkinek felemelik a normáját! Ezért csak szépen, lassan, nyugodtan munkálkodjon. Egy hónap múlva el is ment onnan, mert ő szeretett dolgozni, és nem bírta az alacsony munkamorált. Ha nem kap az új munkatárs egy jó mentort, egy lelkes csapatot, akkor vagy elmenekül, vagy beilleszkedik a csoportba, azaz neki is alacsony lesz a munkamorálja. Végeredményben mindkét esetben elveszítjük őt, igaz?
Ne hagyd ki a betanítást, csak csináld okosan
Tudom, hogy az új ember betanítása sok erőforrást kíván a cégtől. Enélkül viszont elkallódhat a nehezen megtalált, szakképzett emberünk. Képzeld el, hogy egy átlag jelölt fél-egy év alatt ismeri meg a céget, annyira, hogy tudja, ki, kicsoda, és mit csinál. Ennek az első héten meg kéne történnie! És ez nem a jelöltön múlik. Hogyan csináld ezt úgy, hogy hatékonyan tudjon mellette működni a cég? Készíts betanítási tervet. A betanítási tervre pont azért van szükség, mert nincs idő foglalkozni az új munkatárssal a nagy hajtás közepette, viszont ha van egy kész terved, azzal időt nyersz. Ezért fontos, hogy legyenek a cégben előre elkészült poszta helyezési anyagok, amivel futószalagon lehet betanítani az új kollégákat. A mulit cégeknél ez már megvan.
Hogy néz ki a betanítási terv?
Ez egy egyszerű táblázat, amin a mentor végigviszi az új munkatársat. Le van benne írva:
Mi az az eredmény, amit el kell érni az új munkatársnak?
Mi az, amit önállóan kell tudnia?
Mi az, amit segítséggel.
Mi az, amiről ismerete kell, hogy legyen.
Ezeket össze kell írni és a betanításukat ütemezni a próbaidő 3 hónapjára. Aztán lebontani az 1. hétre, a 2. hétre, a 3. hétre… Mit kell csinálni az emberrel, hogy ide megérkezzen? Mit kell megtanulnia. milyen könyveket, tananyagokat kell elolvasni, tréningeket elvégeznie? Szedd össze ezeket, állítsd logikus sorrendbe, kösd határidőkhöz és már kész is a terved. Ha van egy betanítási terved, azzal még egy dolgot nyersz. A 3. hónap végére biztosan tudni kéne a cégvezetőnek, hogy kell-e ez az ember a cégbe. Információ nélkül szimpátia alapján dönti el a vezető vagy szavazza meg a csapat, hogy maradjon-e az új munkatárs. Amikor pontosan látjuk, hogy teljesítette-e a tőle elvárt feladatokat, megtanult-e mindent, tudja-e önállóan végezni azt, amit önállóan kell végeznie, és tudja-e segítséggel csinálni a többi feladatát, akkor objektív döntést tudunk hozni a munkatárs felvételéről.
Most, amikor nehéz új embert találni, becsüld meg a jó jelölteket, és ne hagyd lemorzsolódni őket. Csökkenteni tudod a cégedben a fluktuációt, ha választasz mentort az új munkatársak mellé, nagyon figyelsz a munkamorálra és készítesz betanítási tervet minden munkakörhöz. Sok sikert kívánok a munkádhoz! Nemes-Nagy Szilvia Személyzeti és vezetési szakértő Építsd fel a csapatod
