Már többször is felvetődött interjútechnika tréningünkön egy fontos kérdés: bár lehet, hogy a szóbeli interjún nem magaslik ki egy jelentkező, sőt lehet, hogy szürke egér kinézetét kelti, de biztosak lehetünk-e benne, hogy a munkában is hasonlóan szürke? Ezzel párhuzamosan vannak a jól ismert nagy dumások, akik olyan szépen adják el magukat egy interjún, hogy meg se fordulna a fejünkben: hanyag munkaerő lehet. Mai blogtémánk azzal foglalkozik, hogy a két kategória közül melyik mellett tegyük le inkább a voksunkat.
Interjútechnika tréningünk számos résztvevője számolt be arról, hogy az ő cégénél önéletrajz alapján végzik a szűrést. Azaz megnézik a szerkesztést, átláthatóságot, adatokat. Leggyakrabban ennek az a következménye, hogy egy hanyagul megszerkesztett önéletrajzból olyan messzemenő következtetést vonnak le, hogy be se hívják az illetőt első körös interjúra. Egy jó termelő esetén viszont egyáltalán nem biztos, hogy önéletrajz és motivációs levél írására és „díszítésre” fordítja az idejét, hiszen a cégek kapkodnak utána. Ebből is látszik, hogy legtöbben hamis információk alapján hozzák meg első körös döntésüket.
Hogyan lehetünk biztosak a jó jelöltben, hogyha ez nem látszik rajta elsőre?
A legtöbb esetben elszomorító, de ezt a nagyon nyilvánvaló kérdést még nem tették fel maguknak azok a személyek, akik a kiválasztást végzik, holott azzal rengeteg pénz, idő és energia mehet kárba, ha egy alkalmatlan munkaerőt vesznek fel a céghez. A legtöbb kiválasztást végző személy így „trükközik”. Bevált vagy beváltnak hitt módszerekhez nyúl, melyek gyakran nem haladnak a korral. Erre jó példa maga az önéletrajz is. Azt nem tagadjuk, hogy szükséges, de csak ez alapján dönteni kész gyilkosság a cégre nézve.
Tündöklő sztár:
Vannak azok az álláskeresők, akik nem elkötelezettek a szakmájuk iránt és „csak” munkát keresnek. Ezért az interneten olyan praktikákat vadásznak, melyekkel jobb színben tűntethetik fel magukat.
Közülük kerülnek ki azok, akikkel vigyázni kell. Jellemző rájuk, hogy már a személyes interjún is rendkívül szimpatikusak, jó benyomást keltenek. Tipikusan jól PR-ozzák magukat.
Az esetükben arra kell ügyelni, hogy figyeljünk rá, mennyire dominálnak a beszélgetésben. Egy ideális interjúalany ugyan beszél magáról, kompetenciáikról, de az interjú nagy részében hagyja az interjúztatót beszélni, válaszol a kérdésekre. A „nagy dumások” viszont gyakran ragadják magukhoz az interjúztató szerepét, eltérnek a kérdésekre válaszolástól.
Szürke egér:
Van az álláskeresők másik csoportja, akiknek meg sem fordul a fejében, hogy az előbbiekben említett praktikákhoz nyúljanak. Ők termelni akarnak, fejlődni, így idejüket arra fordítják, hogy képezzék magukat. Ők nagyon ritkán jó PR-osok. Ezek az emberek nem is értik, gondolják azt, hogy nekik bizonygatni kellene a korábbi eredményeiket a kiválasztást végző ember előtt. Ezek a jelöltek nem feltétlen megnyerőek egy interjún.
Nem adják el magukat. Lehet, hogy szűkszavúbban válaszolnak. Nem akarnak dicsekedni. Ha egy interjúztató csak felületesen néz rá az emberekre, akkor el fog siklani fölöttük.
A mi feladatunk az interjú során, hogy úgy vizsgáljuk a jelöltet, hogy a valódi értékeket lássuk meg. Mindig tartsuk szem előtt, hogy azért veszünk fel valakit, hogy munkát végezzen a cégnél, nem pedig azért, mert szimpatikusnak tűnik. Nagyon fontos, hogy a tündöklő sztár mögött lássuk, hogy van-e tényleges teljesítmény és meg kell látni a szürke egérben a csapattagot. Trükkök helyett valódi tudást kell szereznünk a jelöltek vizsgálatáról.
Szeretnél mélyebbre látni az interjú során? Interjútechnikák tréningünkön megtanítunk az állásinterjú gyakorlatára.
