A vezetői munka nagy része a motiváció. Mégis keveset törődnek vele vagy épp rosszul csinálják. Egyszerűen azért, mert hamis kép alakult ki róla.
Mi él a köztudatban a motivációról? Hogy ez egy szükséges pluszmunka, amit csinálni kell az alkalmazottakkal. Egy évvégi közös vacsora, 13. havi fizetés vagy egy csokor virág. Hát nem ez.
De akkor mi valójában a motiváció?
Elmondom, hogy a múltheti tréningen hogyan fogalmaztam meg a résztvevőknek. A motiváció: bármi amit teszel a cégben, az motivál vagy demotivál. A motiváció nem egy külön tevékenység, nincs olyan, hogy szerdán reggel 8-tól 9-ig motiválok. Minden pillanatban példát mutatsz a hozzáállásoddal, ahogy beszélsz másokkal, ahogy dolgozol, ahogy mosolyogsz.
Vezetőként egyetlen egy dolgon kell munkálkodnod: hogy az embereid hajlandóak legyenek elvégezni azt a munkát, amit szeretnél. A vezetőnek meg kell szereznie a hajlandóságot a munka elvégzésére. Ehhez kell a motiváció.
Így volt az iskolában is
Emlékszel olyan tanárokra, akinek a 25. szorgalmi feladatot is megcsináltunk, kiselőadással készültünk, ittuk a szavait? Nekem a történelem tanárom, Juhász Tanár Úr volt ilyen. Bejárta az egész világot a szocializmus idején, és diákon mutatta meg nekünk a fényképeit. Amikor az ókori Keletről tanultunk, egyiptomi képeket vetített. Fantasztikus volt! Mindent tudtam a történelemről!
Aztán középiskolában kaptam egy új töritanárt, aki ridegen magázott bennünket, és rögtön közölte, hogy ötösre csak ő tudja a történelmet. Amilyen jegyre megírtad az első dolgozatot, olyan jegyet kaptál egész évben. Hát, nagyon motiváltak voltunk. Amikor jött a töri érettségi, megijedtünk, mert semmit sem tudtunk a tételekből. Mi változott? A hozzáállásom, ami a vezetőn múlik. Itt a tanár volt a vezető, és motiválás helyett sajnos demotivált minket.
Vezetőként Te adod meg az alaphangot
Minden vezetői tett motivál vagy demotivál. Az is ahogy öltözöl, az is, ahogy beszélsz valakiről. Csak a mi hozzáállásunkkal tudjuk változtatni a munkatársaink hozzáállását. Ezért meg kell vizsgálnod, hogy milyen a hozzáállásod a beszotottakhoz. Sőt, meg kell nézned, hogy milyen a viszonyod a saját munkádhoz, a cégedhez, a termékedhez.
Ha utálsz bemenni a cégedbe, nem fogsz tudni motiválni. Nem kaphatsz lelkesebb munkatásakat, mint amilyen Te vagy. Ha fásult vagy, ha taposómalomnak érzed a céget, nem fogsz tudni lelkesíteni.
Megvannak a céljaid?
Ha lelkes vagy a céljaid iránt, a cég céljai iránt, az önmagában lelkesíti a munkatársaidat. Steve Jobs azt tűzte ki maga elé, hogy ” Tegyük gazdagabbá az emberek életét!”. Azon dolgozott, hogy a számítógépek adta lehetőségekkel mindenki életét gazdagabbá tegye. Ez volt a célja, ez motiválta. És ezt az összes munkatársának át tudta adni, sőt, még a vásárlói is lelkesedtek az Apple iránt.
Magyarországon a munkatársaknak csak 11%-a elkötelezett a munkája, a munkahelye iránt. A többi közömbös vagy ellenséges a céggel, ahol dolgozik. A vezetőnek hová kell tartoznia? Természetesen a 11 százalékba. Elkötelezettnek kell lennie a céljai iránt, a munkája iránt, az emberei iránt.
Rakd rendbe a saját motivációdat! Ha nem vagy elég lelkes, fogalmazz meg új, lelkesítő célokat.
Mikor beszéltél utoljára a munkatársaknak arról, hogy hogyan és miért hoztad létre a céget?
Térj vissza a kezdetekhez. Ott megvolt a motiváció. Egyszerűen csak idézd fel, hogy kezdődött. Mit gondoltál? Mit éreztél? Mikor is volt, hol is történt mindez stb. Garantáltan lelkesebbé válsz!
Ha még egyetlen egy motivációs módszert sem tanultál, de ezt megcsinálod, már jobban fogsz motiválni, mint a vezetők nagy része. Az embereknél az érzelmek működnek. A példamutatás működik. Lehet jutalmakat, bevált módszereket használni, de ha Te nem vagy lelkes és motivált, akkor a munkatársaid sem lesznek azok. Látszat lesz a legjobb motivációs technika is.
Tartsd mindig fejben a lelkesítő célodat, és motiváld az embereidet a hozzáállásoddal.
