Igen, a kémia döntő tényező lehet akkor, ha az ember párt keres, vagy ha fodrásznak, esetleg labor asszisztensnek készül. De, ha a munkaerő kiválasztást alapozzuk erre, akkor ne csodálkozzunk, ha egy napon azon kapjuk magunkat, hogy cégvezetőként egyedül cipeljük a terheket, és fizetjük a szimpatikus, de mihaszna dolgozóinkat.
Na ő szimpatikus, hívjuk be!
Azok a cégvezetők vagy HR-esek, akiknek nincsenek valódi technológiájuk arra, hogyan vigyenek profin végig egy kiválasztási folyamatot, gyakran hívják segítségül a szimpátiát. Láttam már olyat, hogy ha valakinek nem volt szimpatikus a képe az önéletrajzában, akkor nem hívták be interjúra és meg sem nézték, hogy mit ír a tapasztalatiról. Egészen elképesztő nézőpontokkal találkoztam, mint például „olyan flegma feje van, ezzel biztosan nem tudnék együtt dolgozni.” vagy „olyan tudálékos ez alapján a kép alapján”. És tudnám sorolni az ehhez hasonló „nagyon komoly” érveket.
Aztán, ha valaki átment a kép szűrőn, akkor jöttek a következő szempontok: „Milyen szép színeket és képeket használ, biztos nagyon kreatív személyiség”. Vagy a másik véglet: „Olyan egyszerű az önéletrajza, biztos nem egy lángelme”.
Nem viccelek! Ezeket az érveket a saját fülemmel hallottam, és valóban ezen szempontok alapján döntöttek, hogy kit hívnak be a személyes találkozóra. Micsoda módszer!
Messziről jött jelölt, azt mond, amit akar!
Beszéljünk a telefonos előszűrésekről. Mivel nem minden derül ki egy-egy önéletrajzból, szükséges lehet telefonon bekérni további adatokat. Itt még inkább csapdába tud ejteni a szimpátia, hiszen ez lesz az első közvetlen kommunikáció a pályázóval. Már láttuk a képét, most hallottuk a hangját is, megismertünk valamit a személyiségéből, és ha ezek elvarázsoltak minket, akkor be fogjuk őt hívni interjúra. Ismét micsoda objektív nézőpont alapján, ugye?
Semmit nem jelent az, ha valaki szimpatikus volt a telefonban. Legalábbis hosszútávú következtetés nem lehet levonni belőle. Mert ez lehet egy pillanatnyi állapot, és közel sem biztos, hogy ő valóban ilyen!
Azt hiszem, hogy sikerült szemléltetnem, mekkora zsákutca az, ha belevisszük a kiválasztásba a szubjektivitást. És nem arról beszélek, hogy nem fontos, hogy valamelyest szimpatikus legyen a jelölt. Hiszen együtt fogtok dolgozni és fontos, hogy ne akarjátok majd megölni egymást munka közben.
Itt leginkább arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy ameddig lehet, addig objektív adatok és nézőpontok alapján szűrj, és ne a szimpátiát keresd, hanem azokat a tényezőket, amikből látod, hogy fog-e dolgozni a felvett jelölt, vagy sem. Be lesz-e vele töltve a nyitott pozíciód, vagy csak lesz ott egy ember, akinek fizetést adsz.
A legegyszerűbb megoldás, amire nem is gondolnál!
Mivel tudod elkerülni, hogy legalább a toborzás első fázisában elkerüld az érzelem alapú döntéseket? Használj előszűrő szoftvereket! Egy olyan rendszer, amibe eleve úgy jelentkeznek a pályázók, hogy egy általad összerakott kérdéssort válaszolnak meg, szükségtelenné teszik a telefonos előszűrést. Mivel minden adatod meglesz egy jelentkezőről, ami perdöntő, könnyen eldöntheted, hogy kit hívj be interjúba.
És elfelejtheted az önéletrajzok nézegetését is, hiszen, ha minden fontos kérdést feltettél a jelentkezési kérdőívbe, akkor a toborzás ezen fázisában szükségtelen az önéletrajz. Később bekérheted tőle, ha fontosnak tartod, de itt nincs rá szükséged.
És máris kizártuk a szimpátiát az előszűrésből. Arról nem is beszélve, hogy mennyi időt és energiát spóroltál meg azzal, hogy nem bogarásztad egyesével az önéletrajzokat és hívtál végig mindenkit, hogy begyűjtsd a hiányzó adatokat. Ma már erre nincs ideje a HR-nek!
Ma az informatika világát éljük, és aki nem halad a korral, és nem dolgozik modern eszközökkel, lemarad ebben a felgyorsult világban. Tehát a megoldás: Használj profi előszűrő szoftvert!
