Te melyik kategóriába tartozol? Abba, akinek elég egy frappánsan megírt önéletrajz ahhoz, hogy pozitív elbírálásban részesítsen egy pályázót? Vagy abba, akinek nem kell önéletrajz, mert ha szimpatikus az interjún a jelölt, akkor fel is veszed? Vagy úgy vagy vele, hogy kezdjen el dolgozni, aztán majd menet közben kiderül, hogy jól választottál-e?

Szeretném jelezni, hogy mindegyik zsákutca! Miért? Mert a legfontosabb tényezőt a fentiekből nem fogod látni…

Ami nélkül nem megy…

Akár HR-esként, akár vezetőként veszel részt a toborzásban, kell, hogy legyen annyi emberismereted, hogy ki tudd füstölni a szemfényvesztőket a jelentkezők közül. Sajnos, akár rendelkezik valaki HR végzettséggel, akár nem, borzasztóan keveset tud magáról az emberi tényezőről.

De akkor mi alapján fogja tudni eldönteni, hogy az az adott személy tényleg jó lesz-e a kiválasztott pozícióra? Szimpátiára vagy megérzésre hagyatkozva? Vagy a szakmai múltja alapján? És mi van akkor, ha az az illető már rég belefásult abba, amit ezelőtt évekig csinált? Lehet, hogy kiváló szaki volt, de már rég kiégett. Ezt az interjún nem minden esetbe fogja az orrunkra kötni.

Én elhiszem, hogy sok vezető és HR-es remek emberismerő. Abban is hiszek, hogy sokszor jók a megérzéseik és érdemes hagyatkozni rájuk. De mindent nem láthatunk egy önéletrajz és egy interjú alapján. És ha éppen egy olyan dolgot nem szúrsz ki a jelölttel kapcsolatban, amit létfontosságú lett volna az elején látnod, akkor óriási károkat fog okozni ez az ember a csapatnak és a cégnek.

Hidd el, nem mentem el szélsőségekbe, sok mindent láttunk már!

A toborzás is egy szakma, nem csak a szükséges rossz!

Bármivel is foglalkozik ma egy cég vagy akár egy egyén, a végeredményben fog megmutatkozni, hogy jól csinálja-e. Ha az építész jól felépít egy házat, akkor az hosszú évtizedekig állni fog. Ha egy szakács jól főz, akkor ízleni fog a vendégeknek az étel, és vissza fognak járni.

De mi alapján épül fel egy ház, vagy készül el egy finom fogás? Előre meghatározott módon, meghatározott lépések szerint. Gondolj bele mekkora katasztrófa lenne, ha először kezdenék el felhúzni a ház falait, majd utána építenék meg az alapot. Elég hamar összedőlne a fejünk felett. Vagy ha azután akarnánk megpucolni a zöldségeket, miután belefőztük a levesbe. Okozna némi kihívást, ráadásul azt a levest nem szívesen kóstolnám meg. De ha jól csinálják, akkor a végeredmény is kívánatos lesz. Gyönyörű lakóövezetek fognak épülni, és isteni ételeket lehet majd enni a környező éttermekben.

A toborzás is egy szakma. Azt pedig, hogy mennyire vagy benne profi, az határozza meg, hogy milyen lesz a végeredmény. Az a jelölt, aki felvettél, el tudja látni a rá bízott feladatokat? Beleillik a jelenlegi csapatba? Lojális marad hosszútávon a céghez? Tanítható?

Mert ha a végeredmény nem az, amit szeretnénk, akkor egészen biztosan nem vagyunk még profik a kiválasztásban.

Én azt javaslom neked, hogy tanuld meg ezt a szakmát, érts az emberekhez, és építsd fel a legjobb csapatot!