Őszintén a személyzetről: Hamis kultusz az IQ körül

 In Archivum

Tegnap két vezetővel volt találkozóm, akiknek korábban kiküldtük a tesztcsomagot. A beszélgetésünk során kiderült, hogy kihagyták az IQ teszt kitöltését a tesztsorból. Bár nem mondták ki, nagyon úgy tűnt nekem, hogy azért nem töltötték ki, mert féltek az eredménytől. De mi oka van félni két intelligens, tapasztalt cégvezetőnek egy mezei IQ teszttől?

A rettegett IQ pontszám

Az IQ körül van egy nagy kultusz, túlságosan nagy dolgot tulajdonítanak neki. Ezért lehet, hogy sokat látott cégvezetők is ítéletnek érezhetik, ha nem elég magas eredményt érnek el az IQ teszten. Különben is, mi lesz, ha a beosztottak fülébe jut, hogy a főnök eredménye rosszabb, mint az övék? Ezentúl minden extra kérésre úgy fognak visszaszólni, hogy “Főnök, hallgass az okosabbra”?
Mivel ilyen félelem övezi az IQ-t, érdemes egy kicsit körbejárni ezt a területet. Ha nem aggódsz a saját pontszámod miatt, akkor olvass tovább azért, mert a munkatársaid IQ pontja fontos lesz Neked.

A leggyakoribb tévhitek az IQ-ról

Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy az IQ szint egy veleszületett tulajdonság. Olyan, mint egy kaszt, ami a születéskor eldől és nem lehet rajta változtatni.
A másik tévhit, hogy a tanulással feltétlen nő az IQ. Mesélek egy példát, ami mind a két gondolatra rácáfol. Az elmúlt évszázadban Amerikában végeztek egy nagyon érdekes kísérletet. Mivel már akkor is nagy kultusza volt az IQ szintnek, megvizsgálták, hogyan változik. Végigkövettek egy csoportot kisiskolás kortól az egyetem utánig. Három életszakaszban végeztettek velük IQ tesztet: általános iskolában, középiskolában és az egyetem után. Az derült ki, hogy nem csak változott az IQ, de ráadásul csökkent az átlagot nézve. Hogy lehet, hogy valaki tanul, képzi magát és mégis csökken az IQ-ja?
Mindjárt megnézzük, de előbb definiáljuk, mit is jelent a sokat emlegetett IQ.

Mi az az inteligencia?

Azt ugye tudjuk, hogy az IQ intelligencia hányadost jelent, és az angol “intelligence quotient” rövidítése. Oké, de mi az intelligencia?
A szótárakból különböző nyakatekert és semmitmondó definíciókat kaphatunk. Kicsit közelebb visz a jelentéshez a Wikiszótár meghatározása: “Egy személy intelligenciája nem más, mint az egyén értelmességi szintje egy előre kijelölt alaptudáshoz viszonyítva” – de azért ez sem teljes.
Azt is mondjuk az intelligencia hányadosra, hogy problémamegoldó képesség. Azaz, hogy a tanult adatokat milyen gyorsan tudjuk használni adott feladatok elvégzésére. Pl. ismerem a fizikai törvényszerűségeket, mert 5-ös voltam fizikából. Házat építek, bútorokkal rendezem be, és ehhez mennyire használom fel az iskolai fizikát: tudom-e hogyan emelhetem meg a bútort a legkönnyebben, használom-e az erőkart, az éket, a dőlésszöggel tudok-e gondolkozni, könnyen kiszámolom-e a szobák alapterületét a festék vásárlásakor stb.
A másik jelentése az IQ-nak a problémafelvető képesség. Ez olyan gondolkodásmód, amikor van valami, amit látok, de én továbbgondolom. Ezt a feladatod meg tudjuk csinálni három lépésből, de vajon meg lehetne-e csinálni kettő lépésből? Például nézzük meg a világ első számítógépét, ami több szobányi helyet foglalt el, és még sem értette, mire jó ez a gigantikus gépezet. Ma pedig szinte mindenkinek a farzsebében ott van egy számítógép. Hány problémafelvetés kellett, amíg eljutottunk ide? Ezt is mutatja az IQ.

Összefoglalva az intelligencia elemzési képesség

A tanulás, problémamegoldás és felvetés: ez mindegyik analizálás. Összefüggéseket, szabályszerűségeket kell látnunk, különböző lehetőségeket kell számba vennünk. Lehet, hogy ez bonyolultan hangzik, de naponta több százszor megcsináljuk.
Ma például vettem egy 10 kilós dinnyét a zöldségesnél, a kezemben hoztam a két felét két szatyorban, plusz egy pénztárca és egy slusszkulcs is volt nálam. Amíg ezzel a pakkal elértem az autóig, pörgettem a fejemben azt a problémamegoldási, elemzési feladatot, hogy hogy fogom kinyitni a csomagtartót anélkül, hogy valami leesne. Ez a mindennapi feladat is intelligenciát igényel, nem csak a számítógép megépítése.
De ahhoz is IQ kell ,amikor a cégedben el kell érned, hogy egy távozni akaró ügyfelet visszafordíts, vagy össze kell állítanod egy csapatot, hogy elérjetek egy lehetetlennek tűnő célt.
Számtalan dolognál megjelenik az IQ, ezért valóban fontos. Most, hogy pontosan értjük a fogalmát, térjünk vissza az IQ változására.

Hogy lehet az, hogy amikor gyerekeket képzünk, akkor azt látjuk, hogy az egyetem végére csökken az IQ?

A problémamegoldó képesség azt jelenti, hogy milyen szinten vagyok képes alkalmazni tanult adatokat. Milyen szinten tudunk alkalmazni információkat? Természetesen olyan szinten, amennyire megértettük azokat, amiket tanultunk. Ha valamit pontosan megértettem, volt egy aha-pillanatom vele, akkor az a tudás már örökre az enyém, és tudom használni.

Sajnos az oktatási rendszer nem így van felépítve.
Mi lenne egy hasznos tanítási módszer mondjuk a már emlegetett fizikában? Nézzük meg az ék fogalmát, és szedjünk össze legalább 10 lehetőséget, amikor ezt használhatnánk az életben. Nálatok volt ilyen tanulási módszer az iskolában?
Ma a legelterjedtebb módszer az iskolában a memóriajáték. Leadják a tananyagot a gyerekeknek, és visszakérik ugyanúgy. Csak az a kérdés, emlékszik-e vagy sem? Hogy értette-e, az nem számít. Ezért csökken az IQ az egyetem végére. A diákoknak tele lesz a fejük olyan információkkal, amiket csak részben értenek és csak részben tudnak alkalmazni.

Miért fontos ezt látni a személyzetfelvételben?
Erről írunk a jövő héten, és azt is megtudod majd, hogyan lehet növelni az IQ-t és hogyan növeld a csapatod intelligenciaszintjét.

Nemes-Nagy Szilvia
Személyzeti és vezetési szakértő
Építsd fel a csapatod!

Recent Posts
0